Salmos, 102

1. Salmo de Davi. Bendize, ó minha alma, o Senhor, e tudo o que existe em mim bendiga o seu santo nome.*

1. (Egy szenvedõ imája, aki nyomorúságában elpanaszolja baját az Úrnak.)

2. Bendize, ó minha alma, o Senhor, e jamais te esqueças de todos os seus benefícios.

2. Hallgasd meg imámat, Uram, kiáltásom jusson színed elé!

3. É ele que perdoa as tuas faltas, e sara as tuas enfermidades.

3. Ne rejtsd el elõlem arcodat megpróbáltatásom napján! Fordítsd felém füled, ha hozzád kiáltok, hallgasd meg sietve szavam!

4. É ele que salva tua vida da morte, e te coroa de bondade e de misericórdia.

4. Mert napjaim tovatûnnek, mint a füst, tagjaim égnek, mint a tûz.

5. É ele que cumula de benefícios a tua vida, e renova a tua juventude como a da águia.

5. Kiaszott, mint a fû, s kiszáradt a szívem, elfelejtettem megenni kenyerem.

6. O Senhor faz justiça, dá o direito aos oprimidos.

6. Sóhajtozván emésztem magam, bõröm csontomra tapadt.

7. Revelou seus caminhos a Moisés, e suas obras aos filhos de Israel.

7. Hasonlítok a pusztában lakó pelikánhoz, olyan lettem, mint a bagoly a romok közt.

8. O Senhor é bom e misericordioso, lento para a cólera e cheio de clemência.*

8. Az álom elkerül és panaszkodom, mint elhagyott madár a háztetõn.

9. Ele não está sempre a repreender, nem eterno é o seu ressentimento.

9. Ellenségeim folyton gúnyolnak, akik dicsérnek, azok nevemmel átkozódnak.

10. Não nos trata segundo os nossos pecados, nem nos castiga em proporção de nossas faltas,

10. Kenyerem úgy eszem, mint a hamut, és italom könnyeimmel vegyül.

11. porque tanto os céus distam da terra quanto sua misericórdia é grande para os que o temem;

11. Mert haragszol rám, s megvonod kegyelmed. Magadhoz emeltél, de most újra elvetsz,

12. tanto o oriente dista do ocidente quanto ele afasta de nós nossos pecados.

12. napjaim olyanok, mint a sûrûsödõ árnyék, magam meg elszáradok, mint a fû.

13. Como um pai tem piedade de seus filhos, assim o Senhor tem compaixão dos que o temem,

13. Ám te, Uram, örökké megmaradsz, és neved fennmarad minden nemzedéken át.

14. porque ele sabe de que é que somos feitos, e não se esquece de que somos pó.

14. Kelj föl és könyörülj meg Sionon, mert eljött az idõ, hogy irgalmas légy hozzá; már itt van az óra.

15. Os dias do homem são semelhantes a erva, ele floresce como a flor dos campos.

15. Sion kövei kedvesek szolgáidnak, sírás fogja el õket romjain.

16. Apenas sopra o vento, já não existe, e nem se conhece mais o seu lugar.

16. Akkor majd félik a pogányok az Úr nevét, és a föld minden királya meghajol Fölséged elõtt:

17. É eterna, porém, a misericórdia do Senhor para com os que o temem. E sua justiça se estende aos filhos de seus filhos,

17. Ha majd az Úr újra fölépíti Siont, ha megjelenik fönségében,

18. sobre os que guardam a sua aliança, e, lembrando, cumprem seus mandamentos.

18. ha meghallja a szegények kiáltását, és nem veti el többé imájukat.

19. Nos céus estabeleceu o Senhor o seu trono, e o seu império se estende sobre o universo.

19. Jegyezzék fel ezt a jövõ nemzedéknek, és egy újjáéledt nép zeng majd dicséretet az Úrnak.

20. Bendizei o Senhor todos os seus anjos, valentes heróis que cumpris suas ordens, sempre dóceis à sua palavra.

20. Mert az Úr letekintett fönséges szentélyébõl, rátekintett a földre az égbõl.

21. Bendizei o Senhor todos os seus exércitos, ministros que executais sua vontade.

21. Meghallotta a foglyok sóhajtását, és megszabadította a halálra szántakat.

22. Bendizei o Senhor todas as suas obras, em todos os lugares onde ele domina. Bendize, ó minha alma, o Senhor.

22. hogy az Úr nevét hirdessék a Sionon és Jeruzsálemben dicsõségét,

23.

23. ha majd összegyûlnek ott a népek, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

24.

24. Útközben megtört az erõm: Engedd tudnom, mily kevés napjaimnak (száma).

25.

25. Ne ragadj el életem derekán, te, akinek évei túlnõnek minden nemzedéken.

26.

26. Az idõ kezdetén te teremtetted a földet, és az ég a te kezed alkotása.

27.

27. Ezek elmúlnak, de te megmaradsz, és mint a köntös, elavulnak mind. Cseréled õket, mint a ruhát, és megváltoznak.

28.

28. De te ugyanaz maradsz, és éveid nem érnek véget.

29.

29. Szolgáid fiai akkor biztonságban élnek, és törzsük megmarad színed elõtt mindörökre,