1. egyetlen pártfogóm, aki erõs kézzel segít és támogat engem.

2. Most az igazságot hirdetem neked: Nézd, még három király kerül uralomra Perzsiában; a negyedik nagyobb gazdagságra tesz szert, mint az összes többi. Amikor gazdagsága által hatalmassá lesz, harcba száll Jáván minden országa ellen.

3. Majd egy hatalmas király támad: hatalmas ország fölött fog uralkodni és végbevisz mindent, amit csak akar.

4. Ám alighogy fellép, birodalma összeomlik és felosztják négy részre, ahány égtáj van, de nem az õ utódai javára; egyikük sem lesz olyan hatalmas, mint ez az uralkodó. A királyi család kihal, másokra száll a birodalom, nem rájuk.

5. Elõször dél királya erõsödik meg. De az egykori vezérek közül egy másik még nála is erõsebb lesz, s hatalmasabb birodalmat szerez, mint a többi ország.

6. Évek múlva szövetségre lépnek: dél királyának lánya a béke érdekében feleségül megy észak királyához. De karjának nem lesz elég ereje, még ivadéka se marad. Nem csak õt, kísérõit és gyermekét szolgáltatják ki, hanem azokat is, akik annak idején támogatták.

7. De gyökerei törzsökébõl sarj lép a helyére. Felvonul az erõd ellen, bevonul észak királyának a várába és gyõztesként bánik velük.

8. Sõt, szobraikkal, drága edényeikkel, ezüstjükkel és aranyukkal együtt még isteneiket is Egyiptomba hurcolja, fogságba. Azután néhány évig nyugton hagyja észak királyát.

9. Ez ugyan betör a déli király országába, de kénytelen visszatérni a maga földjére.

10. Fiai azonban felkelnek és hatalmas sereget vonnak össze. Ez felvonul és teljesen elözönli. Majd újra visszatér, és erõdjét is megtámadja.

11. Erre dél királya kivonul haragjában, és harcba száll észak királyával. Ez nagy sereget állít csatasorba, a sereg mégis annak kezére kerül.

12. A sereg megsemmisül, s emiatt szíve felfuvalkodik. Bár tízezreket lever, mégsem marad hatalmon.

13. Észak királya ugyanis visszatér még nagyobb sereggel, mint az elõbbi volt. Évek múltával hatalmas sereggel és gazdag fölszereléssel újra betör.

14. Azokban az idõkben sokan fölkelnek dél királya ellen. A te néped bátorszívû fiai is fölkelnek, hogy beteljesedjék a látomás, de elesnek.

15. Felvonul észak királya, sáncot hány és elfoglalja a megerõsített várost. A déliek ereje nem tud ellenállni, válogatott hadi népének nincs ereje a helytálláshoz.

16. Ellenfele azt teszi vele, amit akar, és nincs senki, aki ellenállhatna neki. Megtelepszik a dicsõséges földön és keze teljes pusztulását okozza.

17. Arra törekszik, hogy hatalmába kerítse az egész birodalmat, azért szövetséget köt vele, sõt lányt ad hozzá feleségül, hogy tönkretegye. De ez nem sikerül neki és nem valósul meg.

18. Azután a szigetek felé fordul figyelme, sokat el is foglal. De egy hadvezér véget vet gyalázatos tetteinek anélkül, hogy megaláztatása megtorlására gondolhatna.

19. Ekkor saját országának erõdeire fordítja tekintetét, de megbotlik és elesik, aztán nyom nélkül eltûnik.

20. Aki nyomába lép, sarcolót küld. Ez a királyi méltóságra törekszik, õ meg hamarosan elpusztul, de nem emberek szeme láttára, nem is háborúban.

21. Megvetésre méltó ember kerül a helyére: nem neki akarják adni a királyi méltóságot, de meglepetésszerûen megjelenik, és hízelkedéssel megszerzi a királyságot.

22. Mint az ár, úgy söpri el maga elõtt a haderõket, úgyhogy megsemmisülnek, s velük együtt a szövetség fejedelme is.

23. A kölcsönös jó viszony ellenére csalárdul jár el: felvonul és kevés népével legyõzi.

24. Béke idején bevonul a tartomány leggazdagabb városaiba, s olyan gaztettre vetemedik, amilyent atyái és õsei sohasem tettek. Rabol, vagyonukat elkótyavetyéli, és támadást tervez a legerõsebb helyek ellen is, de csak kis ideig.

25. Tetterõ és hódításvágy izzik benne, amikor nagy sereggel dél királya ellen indul. Dél királya azonban még nagyobb és még erõsebb sereggel száll csatába. Mégsem tud helytállni, mert cselt szõnek ellene,

26. és asztaltársai az életére törnek. Serege szétzüllik, és sokan halálra sebzetten elesnek.

27. Mind a két király rosszat forral a másik ellen, s még egy asztalnál ülve is félre akarják egymást vezetni. De nem érnek célt, mert még nem érkezett el a meghatározott vég.

28. Így gazdag zsákmánnyal visszatér országába. Most az a szándéka, hogy a szent szövetség ellen fordul. Meg is valósítja, aztán visszatér országába.

29. Bizonyos idõ elteltével ismét dél ellen vonul, de másodszor nem úgy történik, mint elsõ ízben.

30. Kittimbõl ugyanis hajók érkeznek ellene. Megalázva és elcsüggedve tér vissza, s haragját a szent szövetségen tölti ki. Hazatérve azok felé fordul figyelme, akik készen állnak rá, hogy elhagyják a szent szövetséget.

31. Megjelennek hadai: meggyalázzák a szentséges várat, megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felállítják a vészt hozó undokságot.

32. Azokat, akik nem becsülik a szövetséget, hízelgéssel hitszegésre bírja. De a nép, amely ismeri Istenét, állhatatos marad.

33. A nép közül az értelmesek sokakat belátásra bírnak, de aztán - legalábbis egy idõre - eltántorítják õket, karddal és tûzzel, fogság és kifosztás útján.

34. A megpróbáltatás idején a népnek egy kis része segítségükre van, de sokan csak álnok szándékkal csatlakoznak hozzájuk.

35. Az értelmesek közül is többen eltántorodnak. Õket is próbára kell tenni, meg kell válogatni és tisztítani a végsõ idõkre. Mert még hátra van bizonyos idõ.

36. Közben a király a maga kénye-kedve szerint jár el. Felfuvalkodik és arcátlanul viselkedik az összes istennel szemben, a legfölségesebb Isten ellen pedig fennhéjázó módon beszél. Szerencsésnek is látszik, míg utol nem éri az (isteni) harag, és végzete be nem teljesedik.

37. Még õseinek isteneivel se törõdik, sem az asszonyok kedvencével. Egyáltalán nem érdekli egyetlen isten sem, mert mindenek felett magát tartja a legnagyobbnak.

38. A várak isteneit azonban tiszteletben tartja. Arannyal, ezüsttel, drágakõvel és kincsekkel tisztel meg olyan istent, akinek õsei a hírét se hallották.

39. A várak védelmezésére is olyanokat fogad meg, akik idegen isten népéhez tartoznak. Aki elismeri, azt elhalmozza tisztségekkel, rájuk bízza sokak kormányzását és bizonyos ellenszolgáltatásért szétosztja nekik az országot.

40. De az idõk végén hadba száll ellene dél királya. Erre észak királya, mint valami fergeteg, nekiront harci szekerekkel, lovasokkal és nagy hajóhaddal. Betör az országokba és elárasztja õket, amint átvonul rajtuk.

41. Amikor bevonul a dicsõséges országba, tízezrek esnek el. Kezébõl csak a következõk menekülnek meg: Edom, Moáb és Ammon fiainak maradéka.

42. Országotokra teszi rá a kezét, s még Egyiptom számára sincs menedék.

43. Hatalmába keríti Egyiptom arany- és ezüstkincseit, és minden drágaságát. Líbia és Kus is a lába elõtt hever.

44. De a keletrõl és az északról érkezõ hírek zavarba ejtik. Nagy bõszen ellenük indul, hogy elpusztítsa és kiirtsa az egész tömérdek sokaságot.

45. Sátorpalotáját a dicsõséges szent hegyen üti fel, a tengerek között. S ekkor utoléri a vég, menthetetlenül.





“Meu Deus, perdoa-me. Nunca Te ofereci nada na minha vida e, agora, por este pouco que estou sofrendo, em comparação a tudo o que Tu sofreste na Cruz, eu reclamo injustamente!” São Padre Pio de Pietrelcina