Salmos, 37
1. Salmo de Davi. Para servir de lembrança.*
1. (Dávidtól.) Ne haragudj azokra, akik rosszat tesznek, ne irigyeld a gonosztevõket,
2. Senhor, em vossa cólera não me repreendais, em vosso furor não me castigueis,
2. mert mint a fû, hamar elhervadnak, és elszáradnak, mint a zöldellõ növény.
3. porque as vossas flechas me atingiram, e desceu sobre mim a vossa mão.
3. Remélj az Úrban és tedd a jót, akkor megmaradsz földeden és biztonságban élsz.
4. Vossa cólera nada poupou em minha carne, por causa de meu pecado nada há de intato nos meus ossos.
4. Az Úrban leld örömed, s õ betölti szíved vágyait.
5. Porque minhas culpas se elevaram acima de minha cabeça, como pesado fardo me oprimem em demasia.
5. Ajánld utadat az Úrnak, remélj benne, s õ irányít majd.
6. São fétidas e purulentas as chagas que a minha loucura me causou.
6. Becsületed felragyogtatja, mint a napot, igazságodat, mint a fényes nappalt.
7. Estou abatido, extremamente recurvado, todo o dia ando cheio de tristeza.
7. Nyugodj meg az Úrban és remélj benne! Ne haragudj arra, kinek siker kíséri útját, az emberre, aki gonoszságot mûvel,
8. Inteiramente inflamados os meus rins, não há parte sã em minha carne.
8. Hagyd el a haragot és ne méltatlankodj, föl ne gerjedj, nehogy te vétkezzél!
9. Ao extremo enfraquecido e alquebrado, agitado o coração, lanço gritos lancinantes.
9. Nézd, a gonoszok eltûnnek, de akik az Úrban bíznak, birtokolják a földet.
10. Senhor, diante de vós estão todos os meus desejos, e meu gemido não vos é oculto.
10. Egy kis idõ még, s a gonosz nincs többé, keresed helyét, és sehol sem találod.
11. Palpita-me o coração, abandonam-me as forças, e me falta a própria luz dos olhos.
11. A szelídek ellenben uralják a földet, és élvezik a béke teljességét.
12. Amigos e companheiros fogem de minha chaga, e meus parentes permanecem longe.
12. Az istentelen ártó tervet szõ az igaz ellen, csikorgatja ellene a fogát.
13. Os que odeiam a minha vida armam-me ciladas; os que me procuram perder ameaçam-me de morte; não cessam de planejar traições.
13. Az Úr azonban kineveti õt, mert látja már, amint napja kél.
14. Eu, porém, sou como um surdo: não ouço; sou como um mudo que não abre os lábios.
14. A bûnösök kardot rántanak s íjat feszítenek, hogy elpusztítsák azt, aki egyenes úton jár. hogy elpusztítsa a szegényt és a gyengét.
15. Fiz-me como um homem que não ouve, e que não tem na boca réplicas a dar.
15. De kardjuk saját szívükbe hatol, s nyilaikat széttördelik.
16. Porque é em vós, Senhor, que eu espero; vós me atendereis, Senhor, ó meu Deus.
16. Jobb a kevés, amit az igaz bír, mint a bûnös nagy gazdagsága.
17. Eis meu desejo: “Não se alegrem com minha perda; não se engrandeçam quando meu pé resvala”;
17. Mert a bûnös karja eltörik, ám az igazat az Úr támogatja.
18. pois estou prestes a cair, e minha dor é permanente.
18. Az igazak életére gondja van az Úrnak, örökségük megmarad örökre.
19. Sim, minha culpa eu a confesso, meu pecado me atormenta.
19. A csapás napjaiban nem vallanak szégyent, éhínségben táplálékhoz jutnak.
20. Entretanto, são vigorosos e fortes os meus inimigos, e muitos os que me odeiam sem razão.
20. Ám a gonoszoknak el kell pusztulniuk, az Úr ellenségei, mint a mezõk virága, elhervadnak, s eltûnnek, akár a füst.
21. Retribuem-me o mal pelo bem, hostilizam-me porque quero fazer o bem.
21. Az istentelen kölcsönkér s nem adja meg, a jó megértéssel telve ajándékoz.
22. Não me abandoneis, Senhor. Ó meu Deus, não fiqueis longe de mim.
22. Akiket megáld az Úr, birtokolják a földet, s akiket megátkoz, azok megsemmisülnek.
23. Depressa, vinde em meu auxílio, Senhor, minha salvação!
23. Az Úr biztosítja az ember lépteit, akinek útjában tetszését leli.
24.
24. Ha megbotlik is, de nem esik el, mert az Úr megfogja kezét.
25.
25. Fiatal voltam, most öreg vagyok, de sohase láttam, hogy elhagyott lett az igaz, vagy, hogy gyermekei kenyeret koldultak.
26.
26. Õ mindig megértõ és kész kölcsönadni, ezért gyermekei áldásban részesülnek.
27.
27. Hagyd el a rosszat és tedd a jót, akkor megmaradsz mindörökre.
28.
28. Mert az Úr az igazságosságot szereti és nem hagyja el soha szentjeit. Az álnokok örökre megsemmisülnek, a gonoszok nemzetsége elpusztul.
29.
29. Ám az igazak birtokolják a földet, és ott laknak mindörökre.
30.
30. Az igaznak szája bölcsességet szól, nyelve azt hirdeti, ami helyes.
31.
31. Istennek törvényét a szívében hordozza, ezért lépései nem ingadozók.
32.
32. A gonosz leselkedik az igazra, s annak elvesztésén fáradozik.
33.
33. De az Úr nem adja kezére, s nem találja bûnösnek, ha majd ítélõszéke elé áll.
34.
34. Bízzál az Úrban és kövesd az útját,
35.
35. Láttam a bûnöst: büszkén fennhéjázott, mint a Libanon cédrusa, fenn hordta a fejét.
36.
36. Ám, amikor újra arra jártam, nem volt többé, kerestem, de sehol sem találtam.
37.
37. Nézd az ártatlant, tekints az igazra, a békesség emberének új nemzedéke támad!
38.
38. A bûnösök ellenben elpusztulnak, a gonoszok hada elenyészik.
39.
39. Az igazaknak az Úr ad szabadulást, õ a védelmük a szükség idején.
40.
40. Segítõjük az Úr és szabadítójuk, és fenntartja éltüket, mivel nála keresnek menedéket. õ megõriz a gonosztól s õ felemel, hogy tiéd legyen a föld, és elégtétellel lásd a gonosz pusztulását.
Bíblia Ave Maria - Tutti i diritti riservati.
