Teremtés könyve, 9

1. Isten megáldotta Noét fiaival együtt, és így szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, és töltsétek be a földet.

2. A föld minden állata, az ég minden madara, a föld minden csúszómászója és a tenger minden hala féljen és rettegjen tõletek: a kezetekbe adom õket.

3. Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld növényt.

4. Csak élõ állatot vérével együtt nem ehettek.

5. A ti véreteket, éltetõ véreteket is számon fogom kérni. Számon kérem minden állattól és minden embertõl. Mindenkitõl, még a testvértõl is számon kérem az ember életét.

6. Aki embervért ont, annak ember ontsa ki a vérét, mivel Isten saját képmására teremtette az embert.

7. Tehát legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és uralkodjatok rajta."

8. Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak:

9. "Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok utódaitokkal

10. és minden élõlénnyel, amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal, s az összes mezei vaddal, mindennel, ami kijött a bárkából, a föld minden állatával.

11. Megkötöm veletek szövetségem, többé nem törlök el minden lényt a földrõl vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet."

12. Aztán így szólt Isten: "Ez legyen jele a szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg a veletek levõ minden élõlény között minden nemzedékre:

13. szivárványt helyezek a felhõkbe: ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között.

14. Ha összegyûjtöm a föld felett a felhõket és a szivárvány megjelenik a felhõkön,

15. akkor megemlékezem szövetségemrõl, ami fennáll köztem és köztetek, meg minden élõlény és test között. A víz nem válik többé vízözönné, hogy minden lényt elpusztítson.

16. Ha a szivárvány megjelenik a felhõkön, látni fogom, és megemlékezem az örök szövetségrõl, amely fennáll Isten és minden élõlény meg minden test között a földön."

17. Isten így szólt Noéhoz: "Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet létrehoztam köztem és minden földi lény között".

18. Noé fiai, akik kijöttek a bárkából, Szem, Kám és Jáfet voltak. Kám Kánaán atyja.

19. Ezek hárman voltak Noé fiai, és tõlük származott a föld egész népessége.

20. Noé, a földmûves, szõlõt kezdett telepíteni.

21. Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában.

22. Kám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének.

23. Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltõt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét.

24. Amikor Noé fölébredt részegségébõl és megtudta, mit tett vele legkisebb fia,

25. így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között."

26. Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája.

27. Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája."

28. Noé a vízözön után még 350 évig élt.

29. Noé egész életkora 950 esztendõt tett ki, akkor halt meg.