Abdiás könyve, 1
1. (a) Abdiás látomása Edomról. (c) Üzenetet kaptam az Úrtól, hírvivõ érkezett a népek közé: "Fel! Támadjuk meg ezt a népet! Harcra fel!" (b) Ezt mondja az Úr, az Isten:
2. Nézd, kicsivé teszlek a népek között, s nagyon megvetett leszel.
3. Megcsalt szíved kevélysége, téged, aki a sziklák repedéseiben lakol, aki magasra építed lakóhelyedet, és azt mondod szívedben: "Ki taszíthat engem le a földre?"
4. Hiába emelkedsz fel, mint a sas, hiába rakod fészkedet a csillagok közé, bizony onnan is letaszítalak - mondja az Úr.
5. Ha tolvajok törnének be hozzád, vagy éjszaka rablók, akkor, ugye, annyit vinnének el, amennyi nekik tetszik? Ha szüretelõk jönnének hozzád, talán hagynának böngészni valót? Mennyire kifosztottak!
6. Felkutattak, mint Ézsau rejtett kincseit.
7. Egészen a határig üldöztek, szövetségeseid kijátszottak, jó barátaid rászedtek. Akik kenyeredet ették, tõrbe csaltak: "Nincsen az eszén!"
8. Azon a napon - mondja az Úr - nemde kiirtom Edomban a bölcseket, Ézsau hegyén a józan észt?
9. Megrémülnek harcosaid, Temán, úgyhogy mindenki elpusztul Ézsau hegyén. Az öldöklés
10. és az erõszak miatt, amelyet testvéred, Jákob ellen elkövettél, szégyen borít el, és örökre elpusztulsz.
11. Mivel jelen voltál te is akkor, amikor kincseit elrabolták az idegenek, barbár népek léptek be kapuján, és sorsot vetettek Jeruzsálemre: te is olyan voltál akkor, mint akármelyikük.
12. Ne nézd testvéredet kárörvendõn a fosztogatás napján! Ne örülj Júda fiain pusztulásuk napján! Ne légy fennhéjázó a szorongatás napján!
13. Népem kapuján ne lépj be a veszedelem napján! Ne örülj te is bajának a veszedelem napján! Ne nyúlj javaihoz a veszedelem napján!
14. Ne állj ki a keresztutakra, hogy megöld a menekülteket; a szökevényeket ne fogd el a szorongatás napján!
15. Mert közel van az Úr napja minden nép számára. Úgy tesznek veled, mint te tettél: tetteid tulajdon fejedre hullanak.
16. Igen, amint ti ittatok szent hegyemen, úgy iszik majd minden nép folyton-folyvást, isznak fulladásig, és nem lesznek, mintha soha nem is lettek volna.
17. De lesznek menekültek Sion hegyén, - szent hely lesz ez -, és Jákob háza visszaszerzi tulajdonát.
18. Jákob háza tûz lesz, József háza láng, Ézsau háza pedig szalma: felgyújtják és megemésztik. Nem menekül meg senki Ézsau házából - az Úr mondta ezt.
19. Negeb lakói elfoglalják Ézsau hegyét, a síkság lakói a filiszteusok földjét; elfoglalják Efraim vidékét és Szamaria vidékét, Benjamin meg Gileádot foglalja el.
20. És ez az elhurcolt sereg: Izrael fiai elfoglalják Kánaánt Szareptáig; a jeruzsálemi számûzöttek, akik Szefáradban vannak, elfoglalják Negeb városait.
21. Gyõztesen vonulnak fel Sion hegyére, hogy ítéletet tartsanak Ézsau hegye felett, és az Úré lesz a királyi hatalom.