1. Ezek annak a könyvnek a szavai, amelyet Báruk Babilonban írt meg. Õ Nerija fia volt, az meg Machszeja fia, az Cidkija fia, az Hazadia fia, az pedig Hilkija fia.

2. Az 5. évben, a hónap hetedik napján történt; ugyanabban az idõben, amikor a káldeusok elfoglalták Jeruzsálemet és a tûz martalékává tették.

3. Báruk felolvasta a könyv szavait Jojakim fia, Jechonja, Júda királya és az egész nép elõtt, amely az olvasásra összegyûlt,

4. továbbá az elöljárók, a király fiai és a vének elõtt, vagyis az egész nép elõtt: kicsinyek és nagyok elõtt, mindenki elõtt, aki Babilonban, a Szud folyó mellett lakott.

5. Sírtak, böjtöltek és imádkoztak az Úr elõtt,

6. azután pénzt adtak össze, mindenki annyit, amennyit tudott,

7. s õ azt Jeruzsálembe küldte Jojakim papnak, Hilkija fiának, aki Sallum fia; meg a többi papnak és az egész népnek, amely vele volt Jeruzsálemben.

8. Báruk már Sziván hónap tizedik napján megkapta az Úr házának edényeit, amelyeket a templomból elhurcoltak, hogy vigye vissza õket Júda földjére; azokat az ezüstedényeket, amelyeket Jozija fia, Cidkija, Júda királya készíttetett azután,

9. hogy Nebukadnezár, Babilon királya, Jechonját, a fõembereket, a kézmûveseket és a hivatalnokokat az egyszerû néppel együtt Jeruzsálembõl elhurcolta és Babilonba vitte.

10. Ezt írták: Nézzétek, pénzt küldünk nektek: szerezzetek a pénzen égõáldozatot, engesztelõ áldozatot és tömjént, készítsetek ételáldozatot és mutassátok be az Úrnak, a mi Istenünknek az oltárán.

11. Imádkozzatok Nebukadnezár, Babilon királya életéért és fiának, Baltazárnak az életéért, hogy napjaik a földön olyanok legyenek, mint az ég napjai.

12. Nekünk pedig adjon az Úr erõt, és ragyogtassa fel szemünket, hogy Nebukadnezárnak, Babilon királyának és fiának, Baltazárnak a védelme alatt élhessünk, hosszú ideig szolgálhassunk nekik, és kegyelmet találjunk elõttük.

13. Imádkozzatok értünk is az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hiszen vétkeztünk Urunk, a mi Istenünk ellen, s az Úr neheztelése és haragja mind a mai napig nem fordult el tõlünk.

14. Azután olvassátok fel ezt a könyvet, amelyet küldünk nektek: hangozzék el az Úr házában, az ünnep napján, az összejövetel napján,

15. és mondjátok: Az Úré, a mi Istenünké az igazságosság, a szégyenkezés azonban a mienk ezen a napon, Júda fiaié, Jeruzsálem lakóié,

16. királyunké, vezetõinké, papjainké, prófétáinké és atyáinké,

17. mert vétkeztünk az Úr színe elõtt,

18. nem engedelmeskedtünk neki, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek a szavára, pedig az Úr parancsai szerint kellett volna élnünk, amelyeket elénk tárt.

19. Attól a naptól fogva, hogy atyáinkat kihozta Egyiptom földjérõl, egészen a mai napig engedetlenek voltunk Urunk, a mi Istenünk iránt, és vonakodtunk a szavára hallgatni.

20. Ezért ránk tört a baj és az átok, amellyel az Úr megfenyegetett szolgája, Mózes által, amikor atyáinkat kivezette Egyiptom földjérõl, hogy nekünk adja a tejjel-mézzel folyó országot, s (az átok) rajtunk is maradt mind a mai napig.

21. Nem hallgattunk az Úr szavára, amelyet a hozzánk küldött próféták közvetítettek,

22. hanem mindenki saját szívének gonosz hajlamát követte, és idegen isteneknek szolgáltunk, s azt tettük, ami nem tetszett az Úrnak, a mi Istenünknek.






“A maior caridade é aquela que arranca as pessoas vencidas pelo demônio, a fim de ganhá-las para Cristo. E isso eu faço assiduamente, noite e dia.” São Padre Pio de Pietrelcina