Löydetty 133 Tulokset: mintha
Havat ad, mintha gyapjú hullna, a deret úgy hinti, mint a hamut. (Zsoltárok könyve 147, 16)
Amikor Apolloniusz ennek hírét vette, kivonult háromezer lovassal és töméntelen gyalogossal. Asdod felé vette az irányt, mintha arra akarna elvonulni. Bízva azonban rengeteg lovasában, azon mód a síkságra nyomult. (Makkabeusok I. könyve 10, 77)
Ptolemeusz félrehívta a királyt egy csarnokba, mintha csak felfrissülésre volna szüksége, és rábírta szándéka megváltoztatására. (Makkabeusok II. könyve 4, 46)
Jázon azonban kíméletlen mészárlást vitt végbe honfitársai körében; nem gondolt arra, hogy a saját törzse tagjain aratott gyõzelem a legnagyobb szerencsétlenség. Inkább úgy tûnt, mintha ellenségtõl szedne zsákmányt, nem pedig a saját népe fiaitól. (Makkabeusok II. könyve 5, 6)
Akik a törvényellenes áldozati lakomán felügyeltek, félrevonták a férfit, mivel régóta ismerték, és megpróbálták rábeszélni: hozasson magának olyan húst, amit megehet, amit maga készített el magának. Aztán tegyen úgy, mintha a király által elrendelt áldozati húsból enne. (Makkabeusok II. könyve 6, 21)
Ugyanakkor Joppe lakói gyalázatos tettet követtek el: meghívták a körükben élõ zsidókat, szálljanak fel az elõre odakészített hajókra asszonyostul, gyerekestül, mintha semmiféle ellenséges szándék nem vezetné õket, (Makkabeusok II. könyve 12, 3)
Aztán mint az oroszlánok, a falaknak estek. Isten akaratából elfoglalták a várost, és sokakat lekaszaboltak, úgyhogy a szomszédos két stádium hosszú tó olyan volt, mintha vérrel lett volna tele. (Makkabeusok II. könyve 12, 16)
Úgy érzed magad, hogy mély tengeren hányódsz, mintha az árbocrúd tetején feküdnél. (Példabeszédek könyve 23, 34)
Olyan, mintha ajka megcsókolt volna, aki válaszában õszintén szól hozzád. (Példabeszédek könyve 24, 26)
Aki mást nagy hangon áld már kora reggel, attól úgy veszik, mintha megátkozná. (Példabeszédek könyve 27, 14)
Az istentelenek azonban kezükkel és szavukkal hívják (a halált), emésztõdnek az utána való vágyakozásban, mintha a barátjuk volna, és szövetséget kötnek vele, mert méltók rá, hogy az osztályrészévé legyenek. (Bölcsesség könyve 1, 16)
Hiszen véletlenül keletkeztünk, és majdan úgy leszünk, mintha sose lettünk volna. Hisz orrunkban csak füst az élet lehelete, és a gondolkodás csupán szikra a szívünk lüktetésekor. (Bölcsesség könyve 2, 2)
