Löydetty 133 Tulokset: mintha

  • Vajon hõsködik-e a fejsze az elõtt, aki vág vele? Vajon szembeszáll-e a fûrész azzal, aki húzza? Mintha a vesszõ meglendíthetné azt, aki megragadta, vagy a bot fölemelhetné azt, aki nem fából való. (Izajás könyve 10, 15)

  • "Adj tanácsot, Hozz döntést! Tedd árnyékodat olyanná délben, mintha éjszaka volna; rejtsd el az elûzötteket, s ne áruld el az oda menekülõket, (Izajás könyve 16, 3)

  • Mint a vakok, tapogatjuk a falat, és bukdácsolunk, mint akiknek nincsen szemük. Megbotlunk délben, mintha szürkület volna, homályban lakunk, mint a holtak. (Izajás könyve 59, 10)

  • Olyanok vagyunk, mintha nem te uralkodtál volna régtõl fogva felettünk; mintha nem a te nevedrõl neveztek volna el minket. Ó, bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál! Színed elõtt megolvadnának a hegyek, (Izajás könyve 63, 19)

  • Igen, kiáltozást hallok, mintha vajúdó asszony kiáltozna, mintha az jajgatna, aki elsõszülöttét hozza a világra. Ez Sion Leányának hangja! Kiterjeszti kezét és így jajgat: "Ó, jaj nekem! Eleped a lelkem! A gyilkosok miatt, akik körülvesznek." (Jeremiás könyve 4, 31)

  • Ha kimegyek a mezõre, ott hevernek, akik a kard élén hulltak el; ha visszatérek a városba, azokat látom, akik az éhségtõl epedtek el. Még a papok és a próféták is úgy bolyonganak az országban, mintha eszüket vesztették volna. (Jeremiás könyve 14, 18)

  • Már azt gondoltam: Nem törõdöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tûz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erõmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni. (Jeremiás könyve 20, 9)

  • Sõt, maguk a káldeusok is tiszteletlenül bánnak velük. Ha ugyanis látnak egy némát, aki nem tud beszélni, elviszik Bélhez, és követelik, hogy oldja meg a nyelvét, mintha az istenség egyáltalán hallana. (Báruk könyve 6, 40)

  • Ezek a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit, s mind a négynek ugyanolyan volt az alakja. Úgy látszott, mintha az egyik a másikban lett volna. (Ezekiel könyve 1, 16)

  • Az égboltozat fölött pedig, amely a fejük fölött volt, mintha zafírkõ lett volna, olyan, mint egy trón, ezen a trónfélén meg fenn, a magasban egy emberhez hasonló lény. (Ezekiel könyve 1, 26)

  • Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tûz vette volna körül. Attól fölfelé, ami a derekának látszott, s attól lefelé, ami a derekának látszott, olyasmit láttam, mint a tûz, és körülötte fényességet. (Ezekiel könyve 1, 27)

  • Körülnéztem, s lám, az égboltozaton, amely a kerubok feje fölött volt, mintha zafírkõ lett volna, s olyasvalami látszott fölöttük, mint egy trón. (Ezekiel könyve 10, 1)


“A divina bondade não só não rejeita as almas arrependidas, como também vai em busca das almas teimosas”. São Padre Pio de Pietrelcina