Löydetty 1158 Tulokset: király
Ám a Tekoába való asszony így válaszolt a királynak: "A bûn rám és családomra száll, uram és királyom, a király és trónja azonban ártatlan marad!" (Sámuel II. könyve 14, 9)
A király azt mondta rá: "Ha valaki ezzel fenyeget, azt hozd elém, s nem zaklat tovább." (Sámuel II. könyve 14, 10)
(Az asszony) azonban tovább beszélt: "Mondja hát ki a király az Úrnak, Istenének a nevét, hogy a vérbosszút álló ne törjön vesztére és ne pusztítsa el fiamat." Erre így szólt hozzá: "Amint igaz, hogy az Úr él: a fiadnak egy haja szála sem esik le a földre." (Sámuel II. könyve 14, 11)
Erre az asszony azt mondta: "Hát akkor miért forgatott olyan gondolatokat magában a király az Isten népe ellen, hogy nem engedi hazatérni azt, akit számûzött mert hisz azzal, hogy ilyen ítéletet hozott, saját magát bûnösnek mondta ki. (Sámuel II. könyve 14, 13)
Azért jöttem s mondtam el ezeket uramnak, királyomnak, mert az emberek megijesztettek. Azt mondta magában szolgálód: Beszélek én egyszer a királlyal. Hátha megteszi a király, amit szolgálója mond neki. (Sámuel II. könyve 14, 15)
Most a király vette át a szót, s azt mondta az asszonynak: "Ne tagadj el semmit abból, amit most kérdezek tõled!" "Csak kérdezzen uram, királyom!" - felelte az asszony. (Sámuel II. könyve 14, 18)
Erre a király megkérdezte: "Nem Joáb keze van benne ebben a dologban?" Az asszony azt mondta rá: "Amint igaz, uram, királyom, hogy élsz; lehetetlen attól akár jobbra, akár balra eltérni, amit uram s királyom mond! Igen, szolgád, Joáb adta nekem ezt a megbízatást, õ adta ezeket a szavakat szolgálód szájába. (Sámuel II. könyve 14, 19)
A király így szólt Joábhoz: "Jól van, megteszem. Menj és hozd vissza a fiatalembert, Absalomot." (Sámuel II. könyve 14, 21)
Erre Joáb földig hajolt, leborult a király elõtt és magasztalta. Azt mondta: "Ma már látja szolgád, hogy tetszésre leltem szemedben, uram és királyom, mert a király teljesítette szolgája kérését." (Sámuel II. könyve 14, 22)
A király azonban kijelentette: "Menjen a maga házába, s nekem ne kerüljön a szeme elé." Így hát Absalom behúzódott a házába, s nem járulhatott a király színe elé. (Sámuel II. könyve 14, 24)
Két évet töltött Absalom Jeruzsálemben anélkül, hogy a király színe elé kerülhetett volna. (Sámuel II. könyve 14, 28)
Absalom így válaszolt Joábnak: "Nézd, elküldtem érted és kértelek: Gyere el, mert el szeretnélek küldeni a királyhoz, hogy kérdezd meg tõle: Voltaképpen miért tértem vissza Gesurból? Jobb volna nekem, ha ott volnék! Mert most már a király színe elé szeretnék kerülni. Ha bûn terhel, hát akkor öljön meg." (Sámuel II. könyve 14, 32)
