Löydetty 1158 Tulokset: király
Maga Mifiboset Jerzsálemben lakott, hisz a király asztalánál evett. De mindkét lábára bicegett. (Sámuel II. könyve 9, 13)
Amikor Dávidnak hírül vitték a dolgot, eléjük küldött, mert nagy gyalázat érte ezeket a férfiakat, s azt üzente nekik a király: "Maradjatok Jerikóban, míg ki nem nõ újra a szakállatok, s csak aztán térjetek vissza!" (Sámuel II. könyve 10, 5)
Aztán azt mondta Dávid Urijának: "Menj haza házadba és mosd meg a lábad." Erre Urija eltávozott a királyi palotából; megtisztelõ ajándékot vittek utána a király asztaláról. (Sámuel II. könyve 11, 8)
Ha aztán fellobban a király haragja és megkérdezi: Miért nyomultatok olyan közel a városhoz támadáskor? Hát nem tudtátok, hogy a falakról lõni szokás? (Sámuel II. könyve 11, 20)
Akkor a védõk elkezdtek a falakról lõni szolgáidra, s néhányan elestek a király szolgái közül; szolgád, a hetita Urija is meghalt." (Sámuel II. könyve 11, 24)
Azt mondta neki: "Hogy van az, király fia, hogy minden reggel olyan bágyadt vagy? Nem mondanád el?" Amnon így válaszolt: "Szerelmes vagyok Támárba, testvéremnek, Absalomnak a húgába." (Sámuel II. könyve 13, 4)
Amnon tehát lefeküdt az ágyba és betegnek tetette magát. Amikor a király elment meglátogatni, Amnon így szólt a királyhoz: "Engedd meg, hadd jöjjön el a húgom, Támár, s hadd csináljon a szemem láttára néhány lepényt. Az õ kezébõl megenném." (Sámuel II. könyve 13, 6)
Amikor Dávid király meghallotta a dolgot, haragra lobbant. De nem vette el fiának, Amnonnak a kedvét, mert szerette, hiszen elsõszülött volt. (Sámuel II. könyve 13, 21)
Két esztendõvel késõbb történt, hogy Absalom birkanyírást tartott Efraim közelében Baal-Hacorban, s meghívta a király valamennyi fiát. (Sámuel II. könyve 13, 23)
Elment a királyhoz, és így szólt hozzá: "Szolgád birkanyírást tart. Kísérje el a király udvari embereivel szolgáját!" (Sámuel II. könyve 13, 24)
De a király azt mondta Absalomnak: "Nem, fiam! Nem megyünk el mindnyájan, mert hisz terhedre lennénk." Absalom tovább unszolta, de (Dávid) mégsem akart menni, hanem áldásával útra bocsátotta. (Sámuel II. könyve 13, 25)
Erre Absalom azt mondta: "Ha nem, hát akkor hadd jöjjön velünk legalább testvérem, Amnon." A király megkérdezte: "Miért menjen veled?" (Sámuel II. könyve 13, 26)
