Gefunden 42 Ergebnisse für: leborult

  • Judit leborult az Isten elõtt és imádkozott, aztán így szólt hozzájuk: "Parancsoljátok meg, hogy nyissák ki nekem a város kapuját! Ki akarok menni, hogy véghez vigyem, amit mondtatok nekem." Erre megparancsolták a fiatal õröknek, hogy nyissák ki neki a kaput, amint kérte. (Judit könyve 10, 9)

  • Amikor Judit eléje és szolgái elé lépett, arcának szépsége mindenkit megigézett. Judit leborult elõtte a földre, de a szolgák fölemelték. (Judit könyve 10, 23)

  • Mérhetetlen lelkesedés kerítette hatalmába az egész népet, úgyhogy leborult és magasztalta Istent, ezekkel a szavakkal: "Áldunk, Istenünk, mert ezen a napon megsemmisítetted néped ellenségeit!" (Judit könyve 13, 17)

  • Amikor fölemelték, Judit lábához vetette magát, leborult elõtte és így szólt: "Légy áldott Júda minden sátorában és minden nép között! Remegjenek a félelemtõl mind, akik meghallják nevedet! (Judit könyve 14, 7)

  • És mindezt ugyanazon a napon, a tizenkettedik hónap - azaz Ádár hónap - tizenharmadik napján tegyék Achasvéros király minden tartományában. (a) A levél így hangzott: (b) "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány szatrapáinak, a tartományok kormányzóinak és minden becsületes alattvalójának üdvözletét! (c) Sokan, akik jótevõjük végtelen jóságából nagy kitüntetésekben részesülnek, kevéllyekké válnak. Nemcsak alattvalóinknak akarnak ártani, hanem mivel nem tudják, mitévõk legyenek szerencséjükben, saját jótevõjük ellen kezdenek áskálódni. (d) Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberek szívébõl, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitõl felfuvalkodva úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyûlöli a gonoszokat. - (e) Gyakran megtörténik sok hatalommal felruházott emberrel, hogy barátaik, akik az ügyek vezetésével vannak megbízva, arra izgatják õket, hogy ártatlan vért ontsanak, és így jóvátehetetlen bajt hozzanak - a gonoszság hazug cselvetéseivel - az õszintén jóindulatú uralkodókra. (g) Ezt nemcsak a régi eseményekbõl láthatjuk, amelyeket ránk hagyományoztak, hanem akkor is, ha megfigyeljük, ami a szemünk elõtt történik. Mennyi jogtalanság történt már azok gonoszsága folytán, akik méltatlanul kormányoztak! (h) Ezért a jövõben is gondunk lesz rá, hogy megszilárdítsuk mindenki számára a birodalom nyugalmát és békéjét. (i) Hasznos változtatásokat hajtunk végre, és az elénk hozott ügyeket mindig a lehetõ legnagyobb jóindulattal ítéljük meg. (k) Nagyon jól tudjátok, hogy Hamdata fiát, Ámánt - bár macedóniai volt, így teljesen idegen a perzsa vértõl, és igen távol állt szelídségünktõl - vendégként befogadtuk, s baráti érzelmekkel voltunk iránta, (l) ahogy minden nép iránt szoktunk viseltetni. Addig elmentünk, hogy atyánknak neveztük, s mindenki leborult elõtte, mert méltósága közvetlen a királyi trón után következett. (m) De méltatlan volt magas méltóságára, mert arra vetemedett, hogy hatalmunkat és életünket veszélyeztesse, (n) megmentõnket és mindenkori jótevõnket, Mardokeust és feddhetetlen uralkodótársunkat, Esztert pedig ügyes és alattomos rágalmaival egész népével együtt pusztulásra ítélje. (o) Így remélte, hogy elszigetel minket, és a perzsák birodalmát a macedónok kezére juttathatja. (p) Mi azonban úgy találtuk, hogy e háromszoros gonosztevõ által halálra szánt zsidók nem gonosztevõk, hanem igazságos törvények szerint élnek. (q) A Magasságbelinek, a nagy élõ Istennek a fiai, akinek mi és õseink ennek az országnak a fennmaradását és virágzását köszönhetjük. (r) Éppen ezért jól tennétek, ha nem a Hamdata fia, Ámán által küldött levél szerint járnátok el, mert ennek szerzõje háza népével együtt akasztófán függ Szuza kapui elõtt. A mindenek Ura, Isten, gyors és méltó büntetéssel fizetett meg neki. (s) Ennek a rendeletnek egy másolatát függesszétek ki mindenütt, és hagyjátok, hogy a zsidók nyíltan követhessék saját törvényeiket, és siessetek segítségükre azok ellen, akik a kijelölt napon, vagyis a tizenkettedik - azaz Ádár - hónap tizenharmadik napján megtámadják õket és a vesztükre törnek. (t) Ez a nap ugyanis a pusztulás napja lett volna, de a mindenek Ura, Isten, az öröm napjává változtatta a választott nép számára. (u) Ti is ünnepeljétek meg ezt a jeles napot ünnepnapjaitok között lakomával, s legyen - most és a jövõben - számotokra és a jóakaratú perzsák számára megmenekülésetek emléke, ellenségeitek számára meg pusztulásuk emléke. (v) Minden város és minden vidék, amely nem követi ezeket az elõírásokat, könyörtelenül a tûz és a vas martaléka lesz, s nemcsak az emberek számára válik mindörökre lakhatatlanná, hanem gyûlöletes lesz a vadak és a madarak elõtt is." (Eszter könyve 8, 12)

  • Az egész nép leborult. Magasztaló és dicsõítõ énekeket zengtek az égnek, amely sikerre vitte ügyüket. (Makkabeusok I. könyve 4, 55)

  • A nép meg másodszor is leborult a földre, hogy a Magasságbeli áldását fogadja. (Sirák fia könyve 50, 21)

  • Ekkor Nebukadnezár király arcra borult, sõt Dániel elõtt is leborult. Majd rendeletet adott ki, hogy hozzanak elé étel- és italáldozatot. (Dániel könyve 2, 46)

  • Egyszer csak odament hozzá egy leprás, leborult elõtte és kérte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!" (Máté evangéliuma 8, 2)

  • Míg ezt magyarázta nekik, íme, egy elöljáró lépett hozzá. Leborult elõtte s kérte: "Az imént halt meg a lányom, de gyere, tedd rá kezedet és életre kel." (Máté evangéliuma 9, 18)

  • A szolga leborult elõtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! (Máté evangéliuma 18, 26)

  • Akkor odament hozzá a Zebedeus fiak anyja a fiaival együtt, és leborult elõtte, hogy kérjen tõle valamit. (Máté evangéliuma 20, 20)


“O Santo Rosário é a arma daqueles que querem vencer todas as batalhas.” São Padre Pio de Pietrelcina