Gefunden 49 Ergebnisse für: kezdtek
A fogságból hazatértek tehát a határozathoz tartották magukat. Ezdrás pap nemzetségeik szerint családfõket választott magának segítségül, mind név szerint számba véve. A tizedik hónap elsõ napján kezdték meg az ülést, hogy az ügyet kivizsgálják, (Ezdrás könyve 10, 16)
Amikor befejezték az evést és ivást, arról kezdtek beszélni, hogy lefekszenek, s az ebédlõbõl a nászszobába vezették a fiatalembert. (Tóbiás könyve 8, 1)
Alig kiáltottak föl az elesettek, már megrémültek, elesettjeim kiáltozni kezdtek, s nyomban megrettentek, alig emelték föl hangjukat, máris menekültek. (Judit könyve 16, 11)
Ha megverte õket, keresni kezdték, megtértek és kérdeztek utána. (Zsoltárok könyve 78, 34)
Elhatározták, hogy Jákobnak minden köztük élõ fiát kiirtják. Nyomban el is kezdték a nép körében a mészárlást és a pusztítást. (Makkabeusok I. könyve 5, 2)
Legyõzte Odomerát és testvérét, valamint Farizin fiait, a saját táborukban. Amint gyõzni kezdtek, egyre gyarapodott seregük. (Makkabeusok I. könyve 9, 66)
Míg az áldozat égett, a papok imádkoztak. A papok kezdték Jonatánnal az élükön, a többiek pedig - Nehemiással - folytatták. (Makkabeusok II. könyve 1, 23)
Aztán imádkozni kezdtek, és könyörögtek, hogy az elkövetett bûnök teljes bocsánatot nyerjenek. A nemeslelkû Júdás azonban figyelmeztette a csapatokat, hogy óvakodjanak a bûntõl, hisz saját szemükkel láthatták az elesettek példáján a bûn következményeit. (Makkabeusok II. könyve 12, 42)
Akkor a papok és a próféták így kezdtek beszélni a fõemberekhez és az egész néphez: Ez az ember halált érdemel, mert ez a város ellen jövendölt, amint azt saját fületekkel hallottátok. (Jeremiás könyve 26, 11)
Vajon halálra ítélte ezért õt Júda királya, Hiszkija és egész Júda? Nem, hanem inkább félni kezdték az Urat és könyörögtek hozzá, erre az Úr megbánta a veszedelmet, amellyel fenyegette õket. Mi meg ilyen nagy gonoszságot követnénk el a saját kárunkra?" (Jeremiás könyve 26, 19)
Ugyanabban az órában emberi kéz ujjai jelentek meg, és írni kezdtek a lámpással szemben a királyi palota falának mészfelületére. A király észrevette az író kéz ujjait. (Dániel könyve 5, 5)
Mindjárt azzal kezdték: "Lángol bennünk utánad a vágy. Érts hát velünk egyet, és légy a miénk! (Dániel könyve 13, 20)