Gefunden 150 Ergebnisse für: kellett

  • Felhõoszloppal vezetted õket nappal, és lángoszloppal éjszaka. Megvilágítottad elõttük az utat, amelyen menniük kellett. (Nehemiás könyve 9, 12)

  • te nagy irgalmasságodban nem hagytad el õket a pusztában: a felhõoszlop nem tûnt el elõlük, továbbra is vezette õket nappal az úton; s a tûzoszlop sem éjjel, hanem megvilágította elõttük az utat, amelyen menniük kellett. (Nehemiás könyve 9, 19)

  • Azt is megtudtam, hogy a leviták járandóságát nem adták meg, azok meg, a leviták és az énekesek, akiknek szolgálatot kellett volna teljesíteniük, a birtokukra szöktek. (Nehemiás könyve 13, 10)

  • Nem kellett az étel, fölkeltem, elhoztam az embert a térrõl és bevittem egy házba, hogy ha majd lenyugszik a nap, eltemessem. (Tóbiás könyve 2, 4)

  • A szomszédok kicsúfoltak és azt mondták: "Na, ez már megint nem fél? [Nem szabad elfelejteni, hogy ilyenek miatt díjat tûztek ki a fejemre.] A múltkor el kellett menekülnie, és lám, most már megint temeti a halottakat!" (Tóbiás könyve 2, 8)

  • Nem tudtam, hogy verebek fészkelnek fölöttem a falon. Meleg ürülék hullott a szemembe. Fehér foltok keletkeztek rajtam, úgyhogy orvoshoz kellett fordulnom. Minél több kenõcsöt használtam el, annál vaksibbá váltam a foltoktól, végül egészen megvakultam. Négy évig nem láttam, sajnáltak is nagyon a testvéreim. Két évig Achikár gondoskodott eltartásomról, amíg Elümaiszba nem ment. (Tóbiás könyve 2, 10)

  • Minden lánynak sorban be kellett mennie Achasvéros királyhoz akkor, amikor eltelt a tizenkét hónap, ami alatt az asszonyokra vonatkozó szabályok szerint elõ kellett készülniük: hat hónapig mirhaolajat, másik hat hónapig meg balzsamot és más asszonyi kenetet használtak szépségük ápolására. (Eszter könyve 2, 12)

  • Futárok hordták szét a király minden tartományába a leveleket, amely szerint el kellett pusztítani, le kellett mészárolni és ki kellett irtani minden zsidót, az ifjakat, az öregeket, a gyermekeket és az asszonyokat egyaránt, egyetlen napon, a tizenkettedik - azaz Adar - hónap tizenharmadik napján, javaikat pedig el kellett vinni zsákmányul.(a) Így szólt a levél: "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány kormányzójának és a nekik alárendelt vezetõknek. (b) Bár sok nép fölött uralkodom és az egész földkerekséget meghódítottam, nem akarok erõszakhoz folyamodni, hanem mindig szelíden és jóságosan uralkodva akarom biztosítani alattvalóim zavartalan életét, birodalmam nyugalmát, biztonságát és a minden ember által óhajtott békét a legszélsõ határokig. (c) Amikor megkérdeztem tanácsosaimat, hogyan lehetne ezt megvalósítani, akkor Ámán, aki bölcsességével kitûnik köztük, s aki rendíthetetlen odaadásról és megingathatatlan hûségrõl tett bizonyságot és (d) a második helyet foglalja el a birodalomban, tudtomra adta, hogy a föld minden törzse között szétszórtan él egy izgága nép, amely törvényeivel minden néppel ellentétben áll, állandóan megveti a király rendeleteit, s így akadályozza, hogy mindenki megelégedésére kormányozzuk a birodalmat. (e) Megtudtuk, hogy ez a nép - a népek közül egymaga - minden emberrel szemben ellenséges magatartást tanúsít, törvényeinktõl idegen életmódot követ, és szándékainkkal szembeszegülve alávaló tetteket visz végbe, és veszélyezteti a birodalom nyugalmát. (f) Ezért elrendeltük, hogy azokat, akiket levelében Ámán - ügyeink intézõje, s számunkra atyánk után az elsõ - felsorol, azokat asszonyaikkal és gyermekeikkel egyetemben mind hányjátok kardélre, irgalmat és kíméletet nem ismerve a jelen esztendõ tizenkettedik - azaz Adar - hónapjában, a tizenharmadik napon. (g) Ezek a régen is, most is gonosz emberek jussanak erõszakos úton az alvilágba, ugyanazon az egy napon, s szilárduljon meg az állam nyugalma és biztonsága." (Eszter könyve 3, 13)

  • A tizenkettedik hónapban - ez Ádár hónapja -, ennek tizenharmadik napján, amelyen a király parancsát és rendeletét végre kellett hajtani, ezen a napon a zsidók ellenségei remélték, hogy legyõzhetik õket, s épp az ellenkezõje történt: a zsidók tiporták el ellenségeiket. (Eszter könyve 9, 1)

  • Idegenbõl jöttnek nem kellett kint hálni, minden jövevénynek nyitva állt a kapum. (Jób könyve 31, 32)

  • Elnézted, hogy az emberek fejünket tapossák, tûzön és vízen kellett áthaladnunk, de végül mégis könnyebbülést adtál. (Zsoltárok könyve 66, 12)

  • Majd ismét megharagították Meriba vizénél, miattuk kellett Mózesnek is lakolnia. (Zsoltárok könyve 106, 32)


“Devemos odiar os nossos pecados, visto que o amor ao Senhor significa paz”. São Padre Pio de Pietrelcina