Gefunden 88 Ergebnisse für: félelem
Mihelyt a filiszteusok hírét vették, hogy Izrael fiai egybegyûltek Micpában, a filiszteusok vezérei kivonultak Izrael ellen. Amikor Izrael fiai ezt megtudták, félelem fogta el õket a filiszteusoktól. (Sámuel I. könyve 7, 7)
Sámuel az Úrhoz folyamodott, s az Úr zivatart és esõt küldött azon a napon, úgyhogy az egész népet nagy félelem fogta el az Úrtól és Sámueltõl. (Sámuel I. könyve 12, 18)
Erre nagy félelem kerítette hatalmába a tábort a nyílt mezõn; az elõõrsöt is, a portyázó csapatot is rettegés fogta el. Még a föld is megindult, úgyhogy nagyon megijedtek az Istentõl. (Sámuel I. könyve 14, 15)
Dávid elgondolkodott ezeken a szavakon, és félelem fogta el Achistól, Gát királyától. (Sámuel I. könyve 21, 13)
Dávidot félelem fogta el, mert Saul kivonult és az életére tört. Dávid Horsában volt, Szif pusztájában. (Sámuel I. könyve 23, 15)
A filiszteusok táborának láttán félelem fogta el Sault, csak úgy remegett a szíve. (Sámuel I. könyve 28, 5)
Saul erre egész hosszában elterült a földön, mert Sámuel szavai miatt nagy félelem kerítette hatalmába. Semmi erõ nem volt benne, hiszen egész nap és egész éjjel nem evett semmit. (Sámuel I. könyve 28, 20)
Azon a napon félelem fogta el Dávidot az Úr színe elõtt, s azt mondta magában: "Hogy jöhet hozzám az Úr ládája?" (Sámuel II. könyve 6, 9)
Nyomban jelentették Salamonnak: "Lám, Adoniját olyan félelem fogta el Salamontól, hogy megragadta az oltár szarvát és azt mondta: Esküdjék meg nekem Salamon király, hogy kardját nem döfi szolgájába." (Királyok I. könyve 1, 51)
Erre nagy félelem kerítette õket hatalmába. Így beszéltek: "Nézzétek, a két király nem volt képes neki ellenállni, hát akkor mi hogy állhatnánk neki ellen?" (Királyok II. könyve 10, 4)
Dávidot ezen a napon elfogta az Istentõl való félelem, és így szólt: "Hogyan vigyem el magamhoz az Isten ládáját?" (Krónikák I. könyve 13, 12)
De azokban az idõkben nem lesz békesség a ki- s bejáróknak, sõt nagy félelem száll a világ összes lakóira. (Krónikák II. könyve 15, 5)