Gefunden 156 Ergebnisse für: adja
Akkor Izrael királya felkiáltott: "Jaj, az Úr kihívta ide ezt a három királyt, hogy a moábiták kezére adja õket!" (Királyok II. könyve 3, 10)
Elizeus azonban azt mondta Izrael királyának: "Mi dolgom veled? Menj apád prófétáihoz és anyád prófétáihoz!" De Izrael királya azt felelte: "Nem úgy! Azért hívta ide az Úr ezt a három királyt, hogy Moáb kezére adja õket?" (Királyok II. könyve 3, 13)
De ez még nem elég az Úrnak; még Moábot is kezetekre adja, (Királyok II. könyve 3, 18)
Ne hagyjátok, hogy Hiszkija az Úrral vigasztaljon titeket, azt állítva: az Úr majd megment minket és biztos, hogy nem adja ezt a várost Asszíria királyának kezére. (Királyok II. könyve 18, 30)
az Etni fia, az Zearch fia, az Adja fia, (Krónikák I. könyve 6, 26)
továbbá Adja, Jerochám fia, aki Malkia fiának, Paschurnak volt a fia Maazáj, aki Adiel fia volt, ez Jachszerach fia, ez Mesullam fia, ez Mesillemit fia, ez meg Immer fia, (Krónikák I. könyve 9, 12)
"Menj, mert az Isten a király kezébe adja!" Jehosafát azonban közbevetette: "Nem volna itt inkább az Úrnak valamelyik prófétája, akit megkérdezhetnénk?" (Krónikák II. könyve 18, 6)
Hasonlóképpen jövendölt a többi próféta is. Azzal biztatták: "Vonulj csak Ramot-Gileád ellen! Szerencséd lesz, mert az Úr a király kezébe adja." (Krónikák II. könyve 18, 11)
De Amacja nem hallgatott rá. Az Isten akarata volt, hogy a hatalmába adja õket, mivel Edom isteneit szolgálták. (Krónikák II. könyve 25, 20)
Mindkettõjük imáját meghallgatta a fölséges Isten. Elküldte Ráfaelt, hogy gyógyítsa meg mindkettõjüket: Tobit szemérõl távolítsa el a fehér foltokat, hadd lássa szemével az Isten világát, Sárát meg, Ráguel lányát adja hozzá Tobit fiához, Tóbiáshoz, és szabadítsa meg a rossz szellemtõl, Azmodeustól. Mert minden más kérõvel szemben Tóbiást illette a jog, hogy elnyerje. Tobit visszatért, és belépett házába, ugyanabban a pillanatban Ráguel lánya, Sára is elindult a fenti szobából. (Tóbiás könyve 3, 16)
Aztán levágott egy kost a nyájból és szíves fogadtatásban részesítette õket. Megmosakodtak, megfürödtek és asztalhoz ültek. Akkor azt mondta Tóbiás Ráfaelnak: "Azarja testvér, légy szíves, kérd meg Ráguelt, adja hozzám a nõvéremet, Sárát feleségül." (Tóbiás könyve 7, 9)
Aztán a feleségéhez fordult és papírt hozatott az íráshoz. Megírta a házassági szerzõdést, amelynek értelmében a lányát feleségül adja Tóbiásnak, Mózes törvénye szerint. (Tóbiás könyve 7, 13)
