Gefunden 2288 Ergebnisse für: Vér
Dávid így válaszolt Rechabnak és testvérének, Baanának, a Beerotba való Rimmon fiainak: "Amint igaz, hogy az Úr él, aki életemet minden veszedelembõl kimentette: (Sámuel II. könyve 4, 9)
Most hát, amikor elvetemült emberek egy derék embert a saját házában és ágyán meggyilkoltak, ne kérjem tõletek számon a vérét és ne irtsalak ki benneteket a földrõl?" (Sámuel II. könyve 4, 11)
Erre Dávid Baal-Peracimba vonult, és meg is verte õket. Akkor Dávid azt mondta: "Az Úr áttört ellenségeimen, ahogy a víz áttör a gáton." Ezért nevezik azt a helyet Baal-Peracimnak. (Sámuel II. könyve 5, 20)
Mihelyt a fák tetején lépések zaját hallod, akkor igyekezz, mert az Úr elõtted vonul, s vereséget mér a filiszteusok seregére." (Sámuel II. könyve 5, 24)
Ezután történt, hogy Dávid megverte és leigázta a filiszteusokat. Dávid kiszabadította... a filiszteusok kezébõl. (Sámuel II. könyve 8, 1)
Ezután Dávid Hadad-Ezert verte meg, Rechob fiát, Coba királyát, mert hadba szállt, hogy helyreállítsa uralmát a folyamnál. (Sámuel II. könyve 8, 3)
a csapatai maradékát pedig testvére, Abisáj kezére bízta, hogy állítsa õket csatasorba az ammoniták ellen. (Sámuel II. könyve 10, 10)
Amikor az arámok látták, hogy Izrael fiai megverték õket, újra összevonták csapataikat. (Sámuel II. könyve 10, 15)
A királyok, Hadad-Ezer szövetségesei mind látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael fiaitól, azért békét kötöttek Izrael fiaival és alattvalók lettek. Az arámok ezután óvakodtak tõle, hogy az ammonitáknak segítséget nyújtsanak. (Sámuel II. könyve 10, 19)
Ezzel Nátán elment haza. Az Úr megverte a gyermeket, akit Urija felesége szült Dávidnak, úgyhogy súlyosan megbetegedett. (Sámuel II. könyve 12, 15)
De Amnonnak volt egy barája. Jonadabnak hívták, s Dávid testvérének, Simeának volt a fia. Ez a Jonadab nagyon ravasz ember volt. (Sámuel II. könyve 13, 3)
Azt mondta neki: "Hogy van az, király fia, hogy minden reggel olyan bágyadt vagy? Nem mondanád el?" Amnon így válaszolt: "Szerelmes vagyok Támárba, testvéremnek, Absalomnak a húgába." (Sámuel II. könyve 13, 4)