Gefunden 14115 Ergebnisse für: Re
Aztán Abigail gyorsan fölegyenesedett és felszállt a szamarára. Öt szolgálólány kísérte. Így követte Dávid embereit, s a felesége lett. (Sámuel I. könyve 25, 42)
Dávid azonban a jiszreeli Achinoamot is elvette. Így mind a ketten a feleségei lettek. (Sámuel I. könyve 25, 43)
Szif lakói elmentek Gibeába, és így szóltak Saulhoz: "Nem Dávid rejtõzik Hachila dombján, a puszta szélén?" (Sámuel I. könyve 26, 1)
Erre Saul elindult háromezer férfival, Izrael legjavával, és Szif pusztájába vonult, hogy felkutassa Dávidot Szif pusztájában. (Sámuel I. könyve 26, 2)
Erre Dávid elindult, és elment arra a helyre, ahol Saul táborozott. Dávid megnézte a helyet, ahol Saul és seregének a vezére, Ner fia, Abner aludt; Saul a táborban aludt, és a csapat körülötte tanyázott. (Sámuel I. könyve 26, 5)
Akkor Dávid a hetita Achimelechhez, valamint Abisájhoz, Ceruja fiához és Joáb testvéréhez fordult, és így szólt: "Ki jön le velem Saul táborába?" "Én lemegyek" - válaszolta Abisáj. (Sámuel I. könyve 26, 6)
Erre Abisáj azt mondta Dávidnak: "Ma az Isten kezedbe adta ellenségedet. A saját lándzsájával odaszögezem a földhöz, egyetlen döféssel, másodikra már nem lesz szükség." (Sámuel I. könyve 26, 8)
Dávid azonban így felelt Abisájnak: "Ne öld meg, mert ki maradt büntetlen, aki az Úr fölkentjére emelte kezét?!" (Sámuel I. könyve 26, 9)
Az Úr óvjon attól, hogy kezet emeljek az Úr fölkentjére! Fogd a lándzsát, amely a király fejénél van, meg a vizeskorsót és menjünk!" (Sámuel I. könyve 26, 11)
Ezzel Dávid fogta Saul feje mellõl a lándzsát meg a vizeskorsót, és elosontak anélkül, hogy valaki látta vagy észrevette, vagy pedig fölébredt volna. Mindnyájan aludtak, mert az Úr mély álmot bocsátott rájuk. (Sámuel I. könyve 26, 12)
S Dávid odakiáltotta a seregnek és Ner fiának, Abnernek: "Nem felelsz, Abner?" "Ki vagy, aki szólítasz?" - kérdezte Abner. (Sámuel I. könyve 26, 14)
Dávid így válaszolt: "Hát férfi vagy? Ki fogható hozzád Izraelben? Miért nem ügyeltél uradra, a királyra? Valaki odament a seregbõl, hogy megölje uradat, a királyt. (Sámuel I. könyve 26, 15)
