Gefunden 1311 Ergebnisse für: RAM
Uram, te jól tudod, hogy az embernek nincs hatalmában az útja; és nem adatott meg neki, hogy irányt szabjon útjának, s maga irányítsa lépteit. (Jeremiás könyve 10, 23)
Fenyíts hát meg minket, Uram, de csak mértékkel, nehogy haragodban megsemmisíts. (Jeremiás könyve 10, 24)
és teljesítem az esküt, amellyel megesküdtem atyáitoknak, hogy tejjel-mézzel folyó országot adok nekik, amint ez ma is így van. Erre így feleltem: Megteszem Uram! (Jeremiás könyve 11, 5)
De õk nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sõt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, amelyeket mind azért rendeltem, hogy megtartsák, de õk nem tartották meg. (Jeremiás könyve 11, 8)
Az Úr szólt nekem róla, s én felfigyeltem rá. Igen, Uram, feltártad elõttem szándékukat. (Jeremiás könyve 11, 18)
Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hûtlenek? (Jeremiás könyve 12, 1)
Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki õket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg õket az öldöklés napjára! (Jeremiás könyve 12, 3)
De ha valamelyik nemzet nem hallgat rám, kitépem gyökerestül, és elpusztítom - mondja az Úr. (Jeremiás könyve 12, 17)
Mert ahogy az öv az ember derekához simul, úgy csatoltam én is magamhoz Júda egész házát - mondja az Úr -, hogy népemmé, dicsõségemmé, dicséretemmé és hírnevemmé legyenek. De õk nem hallgattak rám." (Jeremiás könyve 13, 11)
Ha vétkeink ellenünk tanúskodnak is, te azért, Uram, tégy jót velünk a nevedért! Bizony, hûtlenségünknek se szeri, se száma, vétkeztünk ellened. (Jeremiás könyve 14, 7)
Uram, Izrael reménysége, és szabadítója a nyomorúság idején: Miért vagy olyan e földön, mint valami jövevény, mint az utas, aki csak éjjeli szállásra tér be? (Jeremiás könyve 14, 8)
Miért vagy olyan, mint akit megbénít a félelem, és mint az olyan ember, aki nem tud segíteni? Hiszen itt élsz, közöttünk, Uram, a te nevedet viseljük. Ne hagyj el hát minket! (Jeremiás könyve 14, 9)
