Gefunden 75 Ergebnisse für: Noé
Az aratók fölé rendelt szolga így válaszolt: "Ez a fiatalasszony az a moábita nõ, aki Moáb földjérõl jött ide Noémival. (Rut könyve 2, 6)
Noémi azt mondta menyének: "Áldja meg az Úr, aki nem tagadta meg irgalmát sem az élõktõl, sem a holtaktól!" Majd így folytatta: "Az a férfi a rokonunk, gyámolítóink közé tartozik." (Rut könyve 2, 20)
Noémi tehát így szólt menyéhez, Ruthoz: "Jól van, lányom, szegõdj csak szolgáihoz, nehogy valamelyik más szántóföldön kelletlenül fogadjanak." (Rut könyve 2, 22)
Anyósa, Noémi megkérdezte tõle: "Leányom, ne keressek neked egy nyugalmas otthont, ahol jól megy majd a sorod? (Rut könyve 3, 1)
"Légy nyugodt, lányom - felelte Noémi -, addig is, míg megtudod, hogyan végzõdik a dolog. Az a férfi biztosan nem nyugszik addig, míg ügyedet még ma jóra nem fordítja." (Rut könyve 3, 18)
Aztán így szólt a gyámolítóhoz: "Noémi, aki hazatért Moáb földjérõl, el akarja adni a földet, amely Elimeleché volt, a testvéremé. (Rut könyve 4, 3)
Boász tehát folytatta: "Attól a naptól, hogy Noémi kezébõl megszerzed a földet, a moábita nõ, Rut is a tied lesz, az elhunyt felesége, hogy így örökrészén fennmaradjon az elhunytnak a neve." (Rut könyve 4, 5)
Ezután Boász kijelentette a véneknek és az egész népnek: "Tanúim vagytok, hogy ami csak Elimeleché, Kiljoné és Machloné volt, azt ma mind megszereztem Noémi kezébõl. (Rut könyve 4, 9)
Erre az asszonyok így szóltak Noémihez: "Legyen áldott az Úr, aki nem tagadta meg az elhunyttól a gyámolítót, hogy így neve fennmaradjon Izraelben. (Rut könyve 4, 14)
Akkor Noémi fogta a gyermeket, ölébe vette és dajkálta. (Rut könyve 4, 16)
A szomszédasszonyok nevet is adtak neki. "Noéminak fia született" - mondták -, és elnevezték Obednek. Õ lett az atyja Dávid atyjának, Izájnak. (Rut könyve 4, 17)
Noé, Szem, Kám, Jáfet. (Krónikák I. könyve 1, 4)