Gefunden 1197 Ergebnisse für: Joás Király
Edomban nem volt király, (Királyok I. könyve 22, 48)
és Jehosafát király épített egy tarsisi hajót, hogy aranyért menjenek Ofirba. De nem értek oda, mert a hajó Ezjon-Geberben hajótörést szenvedett. (Királyok I. könyve 22, 49)
Megtért atyáihoz, és Dávid városában temették el, atyái mellé. A fia, Jorám lett helyette a király. (Királyok I. könyve 22, 51)
Acháb fia, Achaszja Júda királyának, Jehosafátnak 17. esztendejében lett király Izrael fölött, Szamariában; két évig uralkodott Izraelben. (Királyok I. könyve 22, 52)
Azután elküldött hozzá egy ötven (férfi) fölé rendelt embert az ötvennel együtt. Az éppen akkor ért oda, amikor egy hegy csúcsán ült, s így szólította meg: "Isten embere, a király parancsolja, gyere le!" (Királyok II. könyve 1, 9)
A király most egy másik ötven (férfi) fölé rendelt emberét küldte el hozzá az ötvennel együtt. Az elment és azt mondta neki: "Isten embere, azt parancsolta a király, gyere le!" (Királyok II. könyve 1, 11)
Meg is halt az Úr szava szerint, amelyet az Úr Illés által hallatott és testvére, Jorám lett helyette a király, Júda királyának, Jehosafát fiának, Jorámnak a 2. esztendejében, mert neki nem volt fia. (Királyok II. könyve 1, 17)
Jorám király ezért egy napon kivonult Szamariából és számba vette egész Izraelt. (Királyok II. könyve 3, 6)
Amikor Elizeus meghallotta, hogy a király megszaggatta ruháját, elküldött hozzá, s ezt üzente neki: "Miért szaggattad meg ruhádat? Küldd el hozzám, aztán megtudja, hogy van próféta, Izraelben." (Királyok II. könyve 5, 8)
Aztán így folytatta a király: "Hát mi hiányzik neked?" Azt válaszolta: "Itt ez az asszony azt mondta nekem: Add ide a fiadat, megesszük ma. Aztán holnap megesszük az én fiamat. (Királyok II. könyve 6, 28)
Amikor a király meghallotta az asszony szavait, megszaggatta ruháját. S mivel a falon állt, a nép látta, hogy alul, a puszta testén vezeklõruhát viselt. (Királyok II. könyve 6, 30)
Elizeus házában ült, s a vének is itt ültek nála. A király elõreküldött egy embert. Mielõtt azonban a hírhozó odaért volna, Elizeus így szólt a vénekhez: "Tudjátok-e, hogy ez a gyilkos megparancsolta, hogy a fejemet vegyék? Ügyeljetek, s ha a hírhozó ideér, csukjátok be az ajtót, és rekesszétek ki az ajtóval. Nemde már hallatszik ura lépteinek zaja mögötte?" (Királyok II. könyve 6, 32)
