Gefunden 2036 Ergebnisse für: Izrael Emberei
Elveszem Saul házától a királyságot, és megszerzem Dávidnak a trónt Izrael fölött és Júda fölött, Dántól Beersebáig." (Sámuel II. könyve 3, 10)
Ezután Abner követeket küldött Dávidhoz; ezt üzente: "...Köss velem szövetséget, s támogatlak, hogy egész Izrael hozzád csatlakozzék." (Sámuel II. könyve 3, 12)
Most Abner Izrael véneivel egyezkedett. Azt mondta nekik: "Régi vágyatok, hogy Dávid legyen a királyotok. (Sámuel II. könyve 3, 17)
Ugyanígy beszélt Abner Benjamin fiai elõtt is. Aztán elment, hogy Hebronban tudósítsa Dávidot, mit határozott Izrael és Benjamin egész háza. (Sámuel II. könyve 3, 19)
Épp akkor tértek vissza Dávid és Joáb emberei egy portyáról, gazdag zsákmánnyal. De Abner már nem volt ott Dávidnál, hiszen (Dávid) elbocsátotta, s õ el is ment békében. (Sámuel II. könyve 3, 22)
S azon a napon az egész nép és egész Izrael megtudta, hogy Ner fiának, Abnernak a meggyilkolásában a királynak semmi része nem volt. (Sámuel II. könyve 3, 37)
Amikor Saul fia meghallotta, hogy Abnert Hebronban megölték, keze lehanyatlott, és egész Izrael megrémült. (Sámuel II. könyve 4, 1)
Már tegnap és tegnapelõtt is, amikor még Saul volt a királyunk, te voltál, aki vezetted Izrael hadjáratait. S az Úr is azt mondta neked: Legeltesd népemet, Izraelt, és légy Izrael fejedelme." (Sámuel II. könyve 5, 2)
Izrael vénei tehát mind elmentek a királyhoz Hebronba, és Dávid király szövetséget kötött velük Hebronban, az Úr elõtt. Aztán fölkenték Dávidot Izrael királyává. (Sámuel II. könyve 5, 3)
Hebronban hét évig és hat hónapig uralkodott Júda fölött, s Jeruzsálemben harminchárom esztendeig uralkodott Júda és Izrael fölött. (Sámuel II. könyve 5, 5)
Így Dávid megtudta, hogy az Úr megerõsítette Izrael fölötti uralmát, és népe, Izrael kedvéért felmagasztalta királyságát. (Sámuel II. könyve 5, 12)
Amikor a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot fölkenték Izrael királyává, a filiszteusok mind kivonultak, hogy hatalmukba ejtsék. Dávid hírét vette a dolognak, és a sziklavárba húzódott. (Sámuel II. könyve 5, 17)
