Gefunden 198 Ergebnisse für: Istenünk
Ezenkívül õrleményeinknek, fáink gyümölcsének, az új bornak és az olajnak a legjavát is elhozzuk a papoknak, Istenünk házának kamráiba, földjeink tizedét pedig a levitáknak. A levitáknak maguknak kell összeszedniük a tizedet minden városban, ahol földet mûvelnek. (Nehemiás könyve 10, 38)
Egy pap, Áron egy fia kísérje a levitákat, amikor a tizedet szedik. A leviták szolgáltassák be tizedük tizedét Istenünk házába, a kincstár kamráiba. (Nehemiás könyve 10, 39)
Ezekbe a kamrákba kell Izrael fiainak és Lévi fiainak a gabona, az újbor és az olaj járandóságot vinni. Ott vannak a szentély edényei, a szolgálatot teljesítõ papok, a kapuõrök és az énekesek is. (40c) Többé nem hanyagoljuk el Istenünk házát. (Nehemiás könyve 10, 40)
mert nem fogadta Izrael fiait kenyérrel és vízzel, hanem fölbérelték ellene Bileámot, hogy átkozza meg õket, Istenünk azonban áldásra változtatta az átkot. (Nehemiás könyve 13, 2)
Azelõtt Eljasib pap volt Istenünk házában a kamrák felügyelõje. Rokonságban volt Tóbiással, (Nehemiás könyve 13, 4)
Nem így tettek atyáitok is, és nem ezért zúdította ránk és erre a városra Istenünk ezt a sok bajt? S még fokozzátok az Izraelre zúduló haragot, amikor megszegitek a szombatot!" (Nehemiás könyve 13, 18)
Nem magamtól jöttem, hanem Istenünk akaratából. Ezért õt dicsõítsétek minden áldott nap, mert õt illeti a köszönet. (Tóbiás könyve 12, 18)
ott mutatta meg nektek nagyságát is. Magasztaljátok minden élõlény elõtt. Mert õ a mi Urunk, õ a mi Istenünk, õ a mi Atyánk, Isten örökkön-örökké. (Tóbiás könyve 13, 4)
Ragyogó világosság támad a föld minden táján. Eljön számtalan nép, messzirõl, a föld határairól, hogy Urunk, Istenünk szent nevének közelében lakjék. Ajándékot hoznak a kezükben, ajándékot az ég Királyának. Nemzedék nemzedék nyomába lépve megtisztel öröménekével és a kiválasztott neve fennmarad nemzedékrõl nemzedékre. (Tóbiás könyve 13, 11)
Uzija így szólt hozzájuk: "Bátorság, testvérek, tartsunk ki még öt napig. Ez alatt az Úr, a mi Istenünk felénk fordul irgalmában, mert nem hagyott el minket teljesen. (Judit könyve 7, 30)
Szolgaságunk ugyanis nem vezet jóra, hanem szégyenletes büntetéssé teszi az Úr, a mi Istenünk. (Judit könyve 8, 23)
Elhatározták, hogy megeszik a gabona elsõ termését, a bor- és olajtizedet, amelyet a papoknak adtak és szenteltek, akik Jeruzsálemben Istenünk színe elõtt ellátják a szolgálatot, noha a nép közül ezeket senki sem érintheti még a kezével sem. (Judit könyve 11, 13)