Gefunden 6746 Ergebnisse für: Hogy
De most kiválasztottam Jeruzsálemet, hogy ott legyen a nevem, és kiválasztottam Dávidot, hogy népem fölött álljon. (Krónikák II. könyve 6, 6)
Atyám egykor elhatározta, hogy templomot épít az Úr, Izrael Istene nevének. (Krónikák II. könyve 6, 7)
Az Úr azonban azt mondta neki: Amikor elhatároztad, hogy templomot építesz nevemnek, helyes volt a szándékod. (Krónikák II. könyve 6, 8)
De hát valóban lehetséges az, hogy az Isten az emberek között lakjék? Ha a menny és az egek egei nem képesek befogadni, akkor még kevésbé ez a templom, amelyet építettem. (Krónikák II. könyve 6, 18)
Nappal és éjjel legyen a szemed nyitva e ház fölött, a hely fölött, amelyrõl kijelentetted, hogy nevedet ott helyezed el. Hallgasd meg az imát, mellyel szolgád e hely felé fordul! (Krónikák II. könyve 6, 20)
hallgasd meg az égbõl, lakóhelyedrõl. Tedd meg mind, amiért hozzád kiált az idegen, hogy a föld minden népe megismerje nevedet, és úgy tiszteljen téged, mint néped, Izrael; s tudja meg, hogy tõled kapta nevét e templom, amelyet építettem. (Krónikák II. könyve 6, 33)
Míg a papok beosztásuk szerint a helyükön álltak, a leviták Dávid dicsõítõ énekeit adták elõ, kezükben az Úr hangszereivel, amelyeket Dávid király azért készíttetett, hogy magasztalják az Urat, mert irgalma örökkévaló. A velük szemben álló papok pedig a trombitákat fújták. Ott állt az egész nép is. (Krónikák II. könyve 7, 6)
Végül a hetedik hónap huszonharmadik napján hazaküldte a népet sátraiba. Örültek és boldogok voltak, hogy annyi jót tett az Úr Dáviddal, Salamonnal és Izraellel, az õ népével. (Krónikák II. könyve 7, 10)
Ekkor éjjel megjelent Salamonnak az Úr, és azt mondta neki: "Meghallgattam imádságodat, és ezt a helyet választottam magamnak, hogy az áldozat helye legyen. (Krónikák II. könyve 7, 12)
Ha bezárom az eget, és elmarad az esõ; ha megparancsolom a sáskáknak, hogy pusztítsák el az országot, vagy ha pestist küldök népemre, (Krónikák II. könyve 7, 13)
Kiválasztottam ugyanis, és szentté tettem ezt a templomot, hogy benne legyen nevem mindörökre, és ott is maradjon szemem és szívem mindenkor. (Krónikák II. könyve 7, 16)
Atyjának, Dávidnak rendelkezése alapján kirendelte a papi osztályokat a számukra megállapított szolgálatra, a levitákat is a tisztjükbe, hogy dicséretet zengjenek és szolgáljanak a papok mellett az egyes napok szertartása szerint, végül az ajtónállókat is osztályaik szerint minden egyes kapuhoz, mert így parancsolta Dávid, az Isten embere. (Krónikák II. könyve 8, 14)
