Gefunden 5961 Ergebnisse für: Fel
Ekkor az Úr így szólt a sátánhoz: "Honnét kerülsz ide?" A sátán azt felelte az Úrnak: "Szerte bebarangoltam a földet és kószáltam rajta." (Jób könyve 2, 2)
Erre az Úr megkérdezte a sátánt: "Észrevetted-e szolgámat, Jóbot is? Mert nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen, derék ember, féli az Istent és kerüli a rosszat. Még mindig kitart feddhetetlenségében. Hiába ingereltél föl, hogy tegyem tönkre!" (Jób könyve 2, 3)
A felesége meg így beszélt hozzá: "Még mindig kitartasz feddhetetlenségedben? Átkozd az Istent és halj meg!" (Jób könyve 2, 9)
Õ azonban így válaszolt neki: "Mint valami féleszû asszony, úgy beszélsz. Ha a jót elfogadjuk Isten kezébõl, miért ne fogadnánk el a rosszat is?" Mindamellett nem vétkezett Jób az ajkával. (Jób könyve 2, 10)
Igen, legyen az a nap sötétség! Az Isten odafenn ne törõdjék vele, ne is ragyogjon fel annak a napnak a fénye! (Jób könyve 3, 4)
Borítsa éjszaka és sûrû sötétség, nehezedjenek rá gomolygó fellegek, tartsa rettegésben nappali sötétség! (Jób könyve 3, 5)
Ott a gonoszok felhagynak dühükkel, és az elfáradtak nyugalmat találnak. (Jób könyve 3, 17)
Örülnének nagyon saját sírhalmuknak, sírjuk, ha meglelnék, felujjonganának. (Jób könyve 3, 22)
Mert rám szakadt, amitõl rettegtem, és amitõl féltem, osztályrészem lett. (Jób könyve 3, 25)
Nincsen bizalmad istenfélelmedben, jámbor életedre nem mersz hagyatkozni? (Jób könyve 4, 6)
Titokzatos szózat lopakodott hozzám, és a fülem felfogja suttogását. (Jób könyve 4, 12)
félelem fogott el s rettegés, reszketett minden egyes tagom. (Jób könyve 4, 14)