Gefunden 5961 Ergebnisse für: Fel
Menye, Pinchásznak a felesége áldott állapotban volt, közel a szüléshez. Amikor meghallotta az Isten ládája zsákmányul ejtésének, apósa és férje halálának hírét, összeesett és szült, mert hirtelenül rájöttek a fájások. (Sámuel I. könyve 4, 19)
Mivel haldoklott, a körülötte levõ asszonyok így beszéltek hozzá: "Ne aggódj, fiút szültél!" De nem felelt, nem vetett rá ügyet. (Sámuel I. könyve 4, 20)
Ráadásul fogták a filiszteusok az Isten ládáját, aztán Dágon templomába vitték, és Dágon mellett állították fel. (Sámuel I. könyve 5, 2)
Ám amikor a következõ nap korán fölkeltek, lám, Dágon újra ott feküdt arccal a föld felé fordulva az Úr ládája elõtt. Dágon feje és két keze ott volt levágva a küszöbön, csak a törzse maradt meg Dágonnak. (Sámuel I. könyve 5, 4)
Ekkor Ekronba küldték a ládát. Amikor Isten ládája Ekronba ért, Ekron lakói felkiáltottak: "Azért hozták ide Izrael Istenének ládáját, hogy egész népemmel együtt elpusztítsanak!" (Sámuel I. könyve 5, 10)
Aztán mind összehívták a filiszteusok vezéreit és így szóltak hozzájuk: "Vigyétek vissza Izrael Istenének ládáját a helyére, és ne pusztítsatok el engem s népemet." Mert nagy halálfélelem uralkodott az egész városban, annyira rájuk nehezedett az Úr keze. (Sámuel I. könyve 5, 11)
Ezek azt felelték: "Ha vissza akarjátok küldeni Izrael Istenének ládáját, akkor ne küldjétek üresen vissza, hanem fizessetek jóvátételt. Akkor meggyógyultok és megtudjátok, miért nem vette le rólatok a kezét." (Sámuel I. könyve 6, 3)
Erre megkérdezték: "Mi legyen a jóvátétel, amit fizetnünk kell?" Ezt felelték: "A filiszteusok vezérei számának megfelelõen öt aranydaganat és öt aranypatkány, mert ugyanaz a csapás sújtott mindenkit, benneteket és vezéreiteket egyaránt. (Sámuel I. könyve 6, 4)
Aztán fogjátok az Úr ládáját és tegyétek fel a szekérre. Az aranyholmit is rakjátok mellé, amit jóvátételül adtok, egy ládikában, s hagyjátok, menjenek. (Sámuel I. könyve 6, 8)
Aztán figyeljétek meg: ha odaérnek a hazafelé, a Bet-Semesbe vivõ útra, akkor õ volt, aki ezt a nagy szerencsétlenséget ránk hozta; ha ellenben nem, akkor tudni fogjuk: nem az õ keze ért utol bennünket, hanem valami véletlen folytán lett osztályrészünk." (Sámuel I. könyve 6, 9)
Mihelyt a szekér a Bet-Semesbe való Józsue szántóföldjéhez ért, megállt. Volt ott egy nagy kõ. Felaprították hát a szekér farészeit és bemutatták a teheneket az Úrnak égõáldozatul. (Sámuel I. könyve 6, 14)
Mihelyt a filiszteusok hírét vették, hogy Izrael fiai egybegyûltek Micpában, a filiszteusok vezérei kivonultak Izrael ellen. Amikor Izrael fiai ezt megtudták, félelem fogta el õket a filiszteusoktól. (Sámuel I. könyve 7, 7)
