Gefunden 9275 Ergebnisse für: Egy
Amazának pedig ezt mondjátok: "Hát nem a vérem és húsom vagy? Ezt meg azt tegye velem Isten, ha nem teszlek meg Joáb helyett a sereg vezérévé, egész életedre." (Sámuel II. könyve 19, 14)
Júda férfiai mind összefogtak, egy szívvel, és ezt üzenték a királynak: "Térj vissza, te és szolgáid!" (Sámuel II. könyve 19, 15)
A király tehát elindult hazafelé, és a Jordánhoz ért. A júdeaiak egészen Gilgalig eléje mentek, hogy segítségére legyenek a királynak az átkelésben. (Sámuel II. könyve 19, 16)
s így szólt a királyhoz: "Ne tartson uram gonosznak, ne gondoljon arra a gonoszságra, amelyet szolgád elkövetett azon a napon, amelyen uram és királyom elhagyta Jeruzsálemet. Ne vegye szívére a király a dolgot. (Sámuel II. könyve 19, 20)
Dávid azonban azt mondta: "Mit tegyek veletek, Ceruja fia, amiért ma megkísértetek? Hát hogy halhatna meg ma valaki Izraelben? Vagy nem lettem ma ismét Izrael királya?" (Sámuel II. könyve 19, 23)
De õ megrágalmazta szolgádat uram és királyom elõtt. Ám uram és királyom olyan, mint az Isten angyala. Tégy hát úgy, amint jónak látod. (Sámuel II. könyve 19, 28)
Atyám egész háza nem várhatott egyebet a halálnál uramtól és királyomtól. Te mégis azok közé soroltad szolgádat, akik asztalodnál ehetnek. Mi egyébhez van még jogom, mint hogy újra a királyhoz folyamodjam." (Sámuel II. könyve 19, 29)
Most nyolcvanesztendõs vagyok. Meg tudom még különböztetni: mi a jó és mi a rossz? Ízlik még szolgádnak, amit eszik vagy iszik? Aztán tudom én még hallgatni az énekeseket és énekesnõket? Miért legyen szolgád uramnak és királyomnak a terhére? (Sámuel II. könyve 19, 36)
Ám Izrael fiai egyszer csak a király elé járultak és megkérdezték a királytól: "Miért csábítottak el testvéreink, Júda férfiai? A királyt és egész háza népét, valamint Dávid embereit is mind rávették, hogy keljen át a Jordánon." (Sámuel II. könyve 19, 42)
Volt ott egy semmirekellõ ember, Sebának hívták, s a Benjamin fiai közé tartozó Bichrinek volt a fia. Ez megfújta a harsonát és kihirdette: "Nincs közünk Dávidhoz, semmi közünk Izáj fiához! Ki-ki vissza a sátorba, Izrael!" (Sámuel II. könyve 20, 1)
Amikor Dávid Jeruzsálemben a királyi palotába ért, Dávid fogta tíz ágyasát, akiket a palota õrizetére ott hagyott, és egy külön házba vitette õket. Gondoskodott róluk, de többé nem közeledett hozzájuk. Így éltek haláluk napjáig bezárva, egész életükön át özvegyen. (Sámuel II. könyve 20, 3)
Akkor a király megparancsolta Amazának: "Hívd össze nekem a júdeaiakat; adok három napot, akkorra légy itt!" (Sámuel II. könyve 20, 4)
