Gefunden 29 Ergebnisse für: Atyánk
Így válaszoltak: "Szolgád, atyánk jól érzi magát, még életben van." (Teremtés könyve 43, 28)
Mi így feleltünk uramnak: Van egy idõs atyánk és egy fiatal öcsénk. Az õ bátyja meghalt, így csak õ maradt anyjától. Ezért õ az apja kedvence. (Teremtés könyve 44, 20)
Mikor pedig atyánk azt mondta, hogy menjetek el újra gabonát vásárolni, (Teremtés könyve 44, 25)
"Atyánk meghalt a pusztában. De nem tartozott ahhoz a népséghez, amelyik összeverõdött az Úr ellen, azaz Korach népségéhez. A maga bûnéért halt meg. Fiai nem voltak. (Számok könyve 27, 3)
Most miért vesszen ki atyánk neve nemzetségébõl? Azért, mert nem volt fia? Adj nekünk örökséget atyánk testvérei sorában!" (Számok könyve 27, 4)
Ám a felesége is szült Gileádnak fiakat és lányokat, s amikor ennek az asszonynak a fiai felnõttek, elkergették Jiftachot. Azt mondták: "Te nem részesülsz atyánk örökségében, mert idegen asszony fia vagy. (Bírák könyve 11, 2)
"Hallgass - válaszolták neki -, tedd a kezedet a szádra, gyere velünk és légy atyánk és papunk! Jobb neked, ha egy ember házának papja vagy, mintha Izrael valamelyik törzsének és nemzetségének leszel a papja?" (Bírák könyve 18, 19)
Dávid akkor az egész gyülekezet színe elõtt dicsõítette Istent. Dávid így imádkozott: "Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, a mi Atyánk öröktõl örökre! (Krónikák I. könyve 29, 10)
Urunk és Istenünk, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, s a mi Atyánk. Õrizd meg örökre bennük ezt a lelkületet, és a szívüket irányítsd magad felé. (Krónikák I. könyve 29, 18)
ott mutatta meg nektek nagyságát is. Magasztaljátok minden élõlény elõtt. Mert õ a mi Urunk, õ a mi Istenünk, õ a mi Atyánk, Isten örökkön-örökké. (Tóbiás könyve 13, 4)
Futárok hordták szét a király minden tartományába a leveleket, amely szerint el kellett pusztítani, le kellett mészárolni és ki kellett irtani minden zsidót, az ifjakat, az öregeket, a gyermekeket és az asszonyokat egyaránt, egyetlen napon, a tizenkettedik - azaz Adar - hónap tizenharmadik napján, javaikat pedig el kellett vinni zsákmányul.(a) Így szólt a levél: "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány kormányzójának és a nekik alárendelt vezetõknek. (b) Bár sok nép fölött uralkodom és az egész földkerekséget meghódítottam, nem akarok erõszakhoz folyamodni, hanem mindig szelíden és jóságosan uralkodva akarom biztosítani alattvalóim zavartalan életét, birodalmam nyugalmát, biztonságát és a minden ember által óhajtott békét a legszélsõ határokig. (c) Amikor megkérdeztem tanácsosaimat, hogyan lehetne ezt megvalósítani, akkor Ámán, aki bölcsességével kitûnik köztük, s aki rendíthetetlen odaadásról és megingathatatlan hûségrõl tett bizonyságot és (d) a második helyet foglalja el a birodalomban, tudtomra adta, hogy a föld minden törzse között szétszórtan él egy izgága nép, amely törvényeivel minden néppel ellentétben áll, állandóan megveti a király rendeleteit, s így akadályozza, hogy mindenki megelégedésére kormányozzuk a birodalmat. (e) Megtudtuk, hogy ez a nép - a népek közül egymaga - minden emberrel szemben ellenséges magatartást tanúsít, törvényeinktõl idegen életmódot követ, és szándékainkkal szembeszegülve alávaló tetteket visz végbe, és veszélyezteti a birodalom nyugalmát. (f) Ezért elrendeltük, hogy azokat, akiket levelében Ámán - ügyeink intézõje, s számunkra atyánk után az elsõ - felsorol, azokat asszonyaikkal és gyermekeikkel egyetemben mind hányjátok kardélre, irgalmat és kíméletet nem ismerve a jelen esztendõ tizenkettedik - azaz Adar - hónapjában, a tizenharmadik napon. (g) Ezek a régen is, most is gonosz emberek jussanak erõszakos úton az alvilágba, ugyanazon az egy napon, s szilárduljon meg az állam nyugalma és biztonsága." (Eszter könyve 3, 13)
Hallottuk, hogy a zsidók nem helyeslik a görög életmódra való áttérést, amit atyánk elrendelt, hanem inkább a saját életmódjukat kedvelik, ezért azt kérik, hogy megtarthassák saját törvényeiket. (Makkabeusok II. könyve 11, 24)
