Gefunden 14985 Ergebnisse für: őr
Akkor ezt mondd a fáraónak: Így szól az Úr: Izrael az én elsõszülött fiam. (Kivonulás könyve 4, 22)
Erre Cippora fogott egy éles követ, levágta fia elõbõrét, megérintette vele Mózes ágyékát és így szólt: "Valóban vérvõlegényem vagy." (Kivonulás könyve 4, 25)
Erre az Úr elhagyta. Az asszony a körülmetélés miatt mondta: vérvõlegény. (Kivonulás könyve 4, 26)
A nép hitt és örült, hogy az Úr meglátogatta Izrael fiait, s hogy megemlékezett szenvedésükrõl: meghajoltak és arcra borultak. (Kivonulás könyve 4, 31)
A fáraó még hozzáfûzte: "Most, hogy a nép elszaporodott, most akarjátok, hogy abbahagyja a munkát?" (Kivonulás könyve 5, 5)
A felügyelõk azonban szorongatták õket: "Mindennap ugyanannyit kell csinálnotok, mint amikor még megkaptátok a szalmát." (Kivonulás könyve 5, 13)
Izrael fiainak munkavezetõi nehéz helyzetbe kerültek, amikor hallották: a napi téglamennyiséget nem csökkenthetik. (Kivonulás könyve 5, 19)
Amikor eljöttek a fáraótól, találkoztak Mózessel és Áronnal, akik már várták õket. (Kivonulás könyve 5, 20)
Mózes az Úrhoz fordult és így imádkozott: "Uram, miért engeded így szenvedni ezt a népet? Miért küldtél egyáltalán engem? (Kivonulás könyve 5, 22)
De mivel szövetséget kötöttem velük, hogy vándorlásuk földjét, Kánaánt, amelyen jövevényként éltek, birtokul adom nekik, (Kivonulás könyve 6, 4)
Népemmé fogadlak benneteket és Istenetek leszek. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr, az Isten szabadítottalak ki titeket az egyiptomiak szolgaságából. (Kivonulás könyve 6, 7)
Azután elvezetlek arra a földre, amelyre megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nektek adom örökségül, én az Úr." (Kivonulás könyve 6, 8)