Gefunden 1833 Ergebnisse für: Õket
Amikor Absalom emberei betértek az asszonyhoz a házba és megkérdezték: "Hol van Achimaac és Jonatán?", az asszony azt felelte nekik: "Innét tovább mentek a víz felé." Keresték õket, de aztán, hogy nem találták, visszatértek Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 17, 20)
Joáb azt mondta rá: "Eh mit! Miért is töltöm tovább az idõt veled?" Ezzel kezébe fogott három lándzsát, és Absalom mellébe döfte õket. Mivel azonban még élve lógott a tölgyfán, (Sámuel II. könyve 18, 14)
Amikor Dávid Jeruzsálemben a királyi palotába ért, Dávid fogta tíz ágyasát, akiket a palota õrizetére ott hagyott, és egy külön házba vitette õket. Gondoskodott róluk, de többé nem közeledett hozzájuk. Így éltek haláluk napjáig bezárva, egész életükön át özvegyen. (Sámuel II. könyve 20, 3)
Erre a király hívatta a gibeonitákat és megkérdezte õket. A gibeoniták nem tartoztak Izrael fiai közé, hanem az ammoniták maradékai voltak. Izrael fiai esküvel megerõsített szövetségre léptek velük, de Saul - Izrael fiai és a júdeaiak iránti buzgalmában - mégis a vesztükre tört. (Sámuel II. könyve 21, 2)
annak az utódai közül szolgáltass ki nekünk hét férfit, hogy Gibeonban az Úr elõtt felnyársalhassuk õket az Úr hegyén." A király azt felelte: "Kiszolgáltatom õket nektek." (Sámuel II. könyve 21, 6)
Saul fiának, Jonatánnak a fiát, Mifibosetet azonban megkímélte a király az Úrnak tett esküje miatt, ami összekapcsolta õket. Dávidot és Saul fiát, Jonatánt. (Sámuel II. könyve 21, 7)
fogta és kiszolgáltatta a gibeonitáknak, akik aztán karóba húzták õket az Úr elõtt a hegyen. Így haltak meg mind a heten. Az aratás elsõ napjaiban, az árpa aratásának megkezdésekor ölték meg õket. (Sámuel II. könyve 21, 9)
Dávid elment és számon kérte a gileádi Jábes lakóin Saulnak a csontjait, és fiának, Jonatánnak a csontjait, akik titokban elvitték Bet-San síkságáról, ahol a filiszteusok kiakasztották õket, amikor a filiszteusok Gilboánál legyõzték Sault. (Sámuel II. könyve 21, 12)
Dávid elvitte onnan Saul csontjait és fiának, Jonatánnak a csontjait, s a kivégzettek csontjai mellé tették õket, (Sámuel II. könyve 21, 13)
Kilõtte nyilait és szétszórta, villámot szórt és elkergette õket. (Sámuel II. könyve 22, 15)
Ha üldözõbe vettem, utolértem ellenségeimet, s nem tértem vissza, csak ha eltiportam õket. (Sámuel II. könyve 22, 38)
Eltiportam õket, akár a téren a port, úgy tapostam õket, mint az utca szennyét. (Sámuel II. könyve 22, 43)