Gefunden 4038 Ergebnisse für: Így
Ekkor a kikiáltó harsány hangon kihirdette: "Így szól a parancs, népek, nemzetek és nyelvek: (Dániel könyve 3, 4)
Így szóltak a királyhoz: "Király, örökké élj! (Dániel könyve 3, 9)
Sadrak, Mesak és Abednegó így feleltek Nebukadnezár királynak: "Nincs szükség rá, ó király, hogy mi feleljünk parancsodra. (Dániel könyve 3, 16)
De ha nem így történnék is, tudd meg, ó király, hogy isteneidet nem tiszteljük, és az aranyszobrot, amelyet állíttattál, nem imádjuk." (Dániel könyve 3, 18)
Azarja megállt, szóra nyitotta ajkát, és a lángok közepette így imádkozott: (Dániel könyve 3, 25)
Ekkor Nebukadnezár király megdöbbent. Izgatottan felállt, és így szólt fõembereihez: "Nemde, három férfiút dobattunk megkötözve a tûzbe?" Ezt felelték a királynak: "Egész biztos, ó király!" (Dániel könyve 3, 91)
Erre így folytatta: "Én négy férfiút látok, akik szabadon járnak-kelnek a lángok közepette anélkül, hogy valami bántódásuk volna. A negyediknek pedig olyan alakja van, mint egynek az istenek fiai közül." (Dániel könyve 3, 92)
Nebukadnezár ekkor így szólt: "Áldott legyen Sadrak, Mesak és Abednegó Istene, mert elküldte angyalát, és megmentette szolgáit, akik benne bíztak. Inkább megszegték a király parancsát, veszélynek tették ki testüket, semhogy Istenükön kívül más istent tiszteljenek és imádjanak. (Dániel könyve 3, 95)
Szíve vetkõzzék ki emberi mivoltából, s állati szív adassék neki! Így múljék el fölötte hét idõszak. (Dániel könyve 4, 13)
Ekkor Dániel, akit Béltsacárnak is neveztek, egy órára mozdulatlanságba dermedt, mert gondolatai annyira megrémítették. De a király figyelmeztette: "Béltsacár, ne rémítsen meg az álom és jelentése!" Béltsacár ezt a feleletet adta: "Uram, bárcsak gyûlölõidnek szólna ez az álom, és ellenségeidnek a jelentése. (Dániel könyve 4, 16)
Egy szent õrt is látott a király. Leszállt az égbõl és így szólt: Vágjátok ki a fát és pusztítsátok el! De gyökereinek törzsökét hagyjátok meg a földben, vas- és rézbilincsbe verve a mezõ földjén; az ég harmata öntözze, s a mezõ vadjaival éljen egy sorban, míg hét idõszak el nem múlik fölötte. (Dániel könyve 4, 20)
Kiûznek az emberek közül, a mezõ vadjai közt lelsz tanyát, füvet legelsz, mint az ökrök, és az ég harmatja fog öntözni. Hét idõszak múlik el így fölötted, míg belátod, hogy a Fölséges uralkodik az emberi királyság fölött, és annak adhatja, akinek akarja. (Dániel könyve 4, 22)
