Gefunden 25068 Ergebnisse für: És
Amacja összegyûjtötte Júdát, és felállította õket a nemzetségek rendjében, az ezres és a százas csoportok vezetõi szerint, egész Júdát és Benjamint. Aztán megszámlálta õket húszévestõl kezdve fölfelé. Úgy találta, hogy háromszázezren vannak a kiválasztottak, akik dárdát és pajzsot ragadva hadba vonulhatnak. (Krónikák II. könyve 25, 5)
Ekkor Isten egyik embere elment hozzá, és figyelmeztette: "Király, ne vonuljon ki veled Izrael serege, mert az Úr nincs Izraellel vagy Efraim fiával. (Krónikák II. könyve 25, 7)
Ha veled mennek, bármilyen ügyes és bátor vagy is a csatában, Isten mégis leterít az ellenség elõtt. Istenben van annyi erõ, hogy segítsen vagy földre sújtson." (Krónikák II. könyve 25, 8)
Erre Amacja megkérdezte az Isten emberétõl: "De mi lesz azzal a száz talentummal, amelyet az izraeli segédcsapatnak adtam?" Az Isten embere azt felelte neki: "Van annyi az Úrnak, hogy ennél többet is tud adni neked." (Krónikák II. könyve 25, 9)
Erre Amacja elkülönítette az Efraimból jött segédcsapatot, hogy menjenek haza. Erre azok nagy haragra lobbantak Júda ellen, és izzó haraggal tértek haza. (Krónikák II. könyve 25, 10)
Amacja pedig bátran vezette népét. Megérkezett a Só-völgybe és megverte Szeir fiait, tízezer embert. (Krónikák II. könyve 25, 11)
Tízezret pedig élve fogtak el Júda fiai. Ezeket egy sziklacsúcsra vitték, és a sziklacsúcsról letaszították õket, úgyhogy halálra zúzták magukat. (Krónikák II. könyve 25, 12)
Közben annak a segédcsapatnak a tagjai, amelyet Amacja visszaküldött, hogy ne menjenek vele a csatába, megrohanták Júda városait Somerontól egészen Bet-Horonig. Háromezer embert megöltek, és sok zsákmányt hurcoltak magukkal. (Krónikák II. könyve 25, 13)
Történt, hogy amint Amacja az edomiak leverése után visszatért, magával hozta Szeir fiainak istenségeit. Istenek gyanánt felállította õket, leborult elõttük, és tömjént gyújtott nekik. (Krónikák II. könyve 25, 14)
Ezért az Úr megharagudott Amacjára, elküldte hozzá egyik prófétáját, és az kérdõre vonta: "Hogy tudtad szolgálni egy nép isteneit, amelyek saját népüket sem tudták megmenteni kezedtõl?" (Krónikák II. könyve 25, 15)
Még beszélt, amikor ez közbevágott: "Talán a királyi tanács tagjává tettünk téged? Hagyd abba! Miért akarod, hogy megöljenek?" A próféta elhallgatott, de megjegyezte: "Most már tudom, hogy az Isten elhatározta, hogy elpusztít, mivel így viselkedtél, és nem hallgattál a tanácsomra." (Krónikák II. könyve 25, 16)
Joás, Izrael királya, ezzel az üzenettel küldte õket vissza Amacjához, Júda királyához: "A libanoni bogáncs követséget küldött a libanoni cédrushoz ezzel a kéréssel: Add a lányodat feleségül a fiamhoz! Közben a libanoni erdõ vadja arra jártában eltiporta a bogáncsot. (Krónikák II. könyve 25, 18)