Gefunden 25068 Ergebnisse für: És
Izáj elküldött érte. Vörös volt, nyílt tekintetû és szép termetû. Az Úr így szólt: "Rajta, kend föl, mert õ az!" (Sámuel I. könyve 16, 12)
Erre fogta az olajosszarut és fölkente testvérei körében. Attól a naptól eltöltötte Dávidot az Úr lelke, Sámuel meg útra kelt és elment Rámába. (Sámuel I. könyve 16, 13)
Parancsolja hát meg urunk, s szolgái keresnek neki valakit, aki tud hárfázni. Aztán, ha rád tör Istennek a gonosz lelke, megpendíti a húrokat és jobban leszel." (Sámuel I. könyve 16, 16)
"Keressetek hát nekem egy embert - válaszolta Saul -, aki tud hárfázni, s hozzátok ide." (Sámuel I. könyve 16, 17)
Az egyik szolga vette át a szót, s azt mondta: "Nézzétek, én ismerem Betlehemben Izájnak az egyik fiát, aki tud hárfázni és bátor, harcra termett férfi, jól tud beszélni, szép termetû, és vele van az Úr." (Sámuel I. könyve 16, 18)
Erre Izáj fogott öt kenyeret, egy tömlõ bort és egy kecskegidát, és elküldte Dáviddal Saulnak. (Sámuel I. könyve 16, 20)
Dávid megérkezett Saulhoz és a szolgálatába szegõdött. Saul megkedvelte, úgyhogy Dávid a fegyverhordozója lett. (Sámuel I. könyve 16, 21)
Így Saul azt üzente Izájnak: "Hadd maradjon Dávid szolgálatomban, mert megnyerte tetszésemet." (Sámuel I. könyve 16, 22)
S ahányszor csak rátört Saulra az Isten lelke, Dávid fogta a hárfát és játszott. Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett, és a gonosz lélek odébbállt. (Sámuel I. könyve 16, 23)
A filiszteusok hadba szólították csapataikat, és Júdában, Szocho közelében gyülekeztek, majd Szocho és Aszeka között, Efes-Dammim mellett ütötték fel a táborukat. (Sámuel I. könyve 17, 1)
Saul és Izrael fiai is egybegyûltek, a Terebint-völgyben vertek tábort, és csatasorba álltak a filiszteusok ellen. (Sámuel I. könyve 17, 2)
A filiszteusok soraiból elõlépett egy harcos. Góljátnak hívták, és Gátból való volt. Hat könyök és egy arasz volt a magassága, (Sámuel I. könyve 17, 4)