Gefunden 14311 Ergebnisse für: Ám

  • Azután folytatta: "A vizek, amelyeken - mint láttad - a kéjnõ ült, a népeket, fajokat, nemzeteket és nyelveket jelenti. (Jelenések könyve 17, 15)

  • A tíz szarv, amelyet láttál, meg a vadállat, meggyûlölik a kéjnõt, kifosztják és levetkõztetik, a húsán rágódnak, és tûzön megégetik. (Jelenések könyve 17, 16)

  • Mert Isten sugalmazta nekik, hogy a tervét végrehajtsák, és uralmukat ruházzák egyetértõn a vadállatra, amíg be nem teljesednek az Istennek a szavai. (Jelenések könyve 17, 17)

  • Az asszony, akit láttál, az a nagy város, amely a föld királyain uralkodik." (Jelenések könyve 17, 18)

  • Ezután láttam egy másik angyalt, amint alászállt az égbõl. Nagy hatalma volt, s fénye beragyogta a földet. (Jelenések könyve 18, 1)

  • Egy másik szózatot is hallottam az égbõl, ez így hangzott: "Én népem, vonuljatok ki onnét, nehogy részetek legyen bûneikben, és benneteket is érjenek csapásaik! (Jelenések könyve 18, 4)

  • Bûneik az eget verik, de az Úr számon tartja gonoszságaikat. (Jelenések könyve 18, 5)

  • Úgy fizessetek neki, ahogy õ fizetett nektek, tetteit kétszeresen viszonozzátok. Serlegébe töltsetek kétannyit, mint amennyit õ töltött. (Jelenések könyve 18, 6)

  • Amennyit gõgösködött és dõzsölt, annyi gyötrelmet és bánatot okozzatok neki. Hisz ezt mondja magában: Királynõként trónolok, nem vagyok özvegy, és nem ismerem a gyászt. (Jelenések könyve 18, 7)

  • Ezért egyetlen napon zúdulnak rá a csapások: halál, gyász, éhség, sõt tûz fogja elhamvasztani, mert hatalmas az Úr, az Isten, aki ítéletet tart fölötte." (Jelenések könyve 18, 8)

  • Siratják és gyászolják majd a föld királyai, akik vele bujálkodtak és dõzsöltek, amikor majd látják, hogy füstölögve ég. (Jelenések könyve 18, 9)

  • a fahéjat és balzsamot, az illatszert, mirhát és tömjént, a bort és olajat, a lisztlángot és búzát, a barmokat, juhokat és lovakat, a kocsikat s a rabszolgák testét és lelkét. (Jelenések könyve 18, 13)


“Enquanto estivermos vivos sempre seremos tentados. A vida é uma contínua luta. Se às vezes há uma trégua é para respirarmos um pouco.” São Padre Pio de Pietrelcina