1. Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed,

2. s így szád szava által tõrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak,

3. akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat.

4. Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni!

5. Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tõrbõl!

6. Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel:

7. Nincsen fõnöke, nincs, aki ösztökélné vagy parancsolna neki,

8. nyáron mégis megszerzi élelmét, aratás idején összegyûjti eledelét.

9. S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból?

10. "Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!"

11. Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.

12. Egy semmirekellõ, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában,

13. hunyorít a szemével, meglök a lábával, az ujjával meg jelt ad,

14. álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen.

15. Ezért váratlanul rászakad a végzet, hirtelen tönkremegy és nincs menekvése.

16. Hat dolog van, amit gyûlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét:

17. A gõgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz,

18. az álnokságot tervezõ szív, a gonosz ügyben járó láb,

19. a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.

20. Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását!

21. Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba.

22. Vezessen jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz, beszélgessen veled.

23. Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivõ út az intelem s a feddés.

24. Megóv a más feleségétõl, az idegen asszony hízelgõ nyelvétõl.

25. Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete!

26. Mert a céda díja csak egy darab kenyér, de a házasságtörõ nõ drága életet hajszol.

27. Rejthet-e az ember tüzet a keblébe úgy, hogy a ruhája ettõl meg ne gyúlna?

28. Lehet-e járkálni izzó szén parazsán, úgy, hogy az embernek meg ne égjen a lába?

29. Így van, ha valaki más asszonyához jár, aki megérinti, nem marad büntetlen.

30. A tolvajt, aki lop, mert hajtja az éhség, és jól akar lakni, nem veti meg senki.

31. De ha rajtakapják, hétszeresen fizet, rámegy a háza és egész vagyona.

32. Csöpp esze sincs annak, aki házasságot tör, az tesz ilyet, aki elszánta életét.

33. Ütlegeket s szégyent visz onnan magával, és a gyalázata nem múlik el soha.

34. Mert féltékenység a férfiember dühe, és a bosszú napján nem ismer irgalmat.

35. Nincs az a váltságdíj, amely kiengesztelné, akármennyit kínálsz, nem egyezik bele.



Livros sugeridos


“Por que a tentação passada deixa na alma uma certa perturbação? perguntou um penitente a Padre Pio. Ele respondeu: “Você já presenciou um tremor de terra? Quando tudo estremece a sua volta, você também é sacudido; no entanto, não necessariamente fica enterrado nos destroços!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.