1. Ebben az idõben Heródes király elfogatta az egyház néhány tagját, hogy ártson nekik.

2. János testvérét, Jakabot karddal kivégeztette.

3. Amikor látta, hogy ezzel megnyerheti a zsidók tetszését, azon volt, hogy Pétert is elfogassa. A kovásztalan kenyér ünnepét ülték.

4. Elfogatta, börtönbe záratta, és rábízta négy, egyenként négy katonából álló õrségre. Az volt a szándéka, hogy húsvét után a nép elé vezetteti.

5. Míg Pétert fogva tartották a börtönben, az egyház állandóan imádkozott érte az Istenhez.

6. Azon az éjszakán, amikor Heródes elõ akarta vezettetni, Péter két katona között aludt, kettõs lánccal megbilincselve. A bejáratnál õrök tartották szemmel a börtönt.

7. Egyszerre csak megjelent az Úr angyala, a helyiséget pedig fény árasztotta el. (Az angyal) oldalba lökte Pétert, s fölébresztette: "Kelj fel gyorsan!" - mondta. Erre a láncok lehulltak a kezérõl.

8. Aztán így folytatta az angyal: "Csatold fel övedet, és vedd fel sarudat!" Amikor megtette, tovább sürgette: "Vedd magadra köntösödet, és kövess!"

9. Ment és követte, de nem tudta, hogy valóság-e, amit vele az angyal tesz. Azt gondolta, látomása van.

10. Átmentek az elsõ õrségen, majd a másodikon is, aztán eljutottak a város felé nyíló vaskapuhoz, és ez magától kinyílt elõttük. Kint még végigmentek az egyik utcán, aztán az angyal hirtelen eltûnt mellõle.

11. Amikor Péter föleszmélt, megszólalt: - "Most már csakugyan tudom, hogy az Úr elküldte angyalát, és kiszabadított Heródes kezébõl, s abból, amire a zsidó nép számított."

12. Mihelyt feleszmélt, elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának a házába, ahol sokan voltak együtt és imádkoztak.

13. Zörgetett a bejáratnál a kapun. Kijött egy Rodé nevû szolgáló, aki meghallotta a zörgetést.

14. Megismerte Péter hangját, de örömében elfelejtette kinyitni a kaput, beszaladt és újságolta, hogy Péter áll a kapu elõtt.

15. "Elment az eszed" - torkollták le. De õ bizonygatta, hogy úgy van. Erre így vélekedtek: "Az angyala lesz az."

16. Péter közben rendületlenül zörgetett. Amikor végre kaput nyitottak és meglátták, nem tudták, hová legyenek.

17. Kezével intett, hogy maradjanak csendben, és elbeszélte, hogyan vezette ki a börtönbõl az Úr, és meghagyta: "Adjatok mindent tudtul Jakabnak és a testvéreknek!" Ezzel útra kelt, és más helyre ment.

18. Virradatkor nem kis riadalom támadt a katonák között, hogy hová lett Péter.

19. Heródes kerestette, s hogy nem találták, vallatóra fogta az õröket, majd börtönbe vetette õket. Aztán elhagyta Júdeát, Cezáreába ment és ott tartózkodott.

20. Igen megneheztelt a tírusziakra és a szidoniakra. Ezek közös megegyezéssel eléje járultak, és - megnyerve maguknak Blasztuszt, a király kamarását - békét kértek, mert tartományuk a királytól kapta az élelmet.

21. A kitûzött napon Heródes királyi díszbe öltözött, bírói székébe ült és beszédet intézett hozzájuk.

22. A nép így kiáltozott: "Ez már az Isten szava, nem emberé!"

23. Az Úr angyala lesújtott rá azon nyomban, mert nem adta meg az Istennek a dicsõséget. Férgek emésztették meg, úgy halt meg.

24. Az Isten, szava egyre szélesebb körben terjedt.

25. Barnabás és Saul feladatukat elvégezve visszatértek Jeruzsálembõl. Jánost, vagy másik nevén Márkot, is magukkal vitték.





O Pai celeste está sempre disposto a contentá-lo em tudo o que for para o seu bem”. São Padre Pio de Pietrelcina