1. ὅτι σὺν πᾶν τοῦτο ἔδωκα εἰς καρδίαν μου καὶ καρδία μου σὺν πᾶν εἶδεν τοῦτο ὡς οἱ δίκαιοι καὶ οἱ σοφοὶ καὶ ἐργασίαι αὐτῶν ἐν χειρὶ τοῦ θεοῦ καί γε ἀγάπην καί γε μῖσος οὐκ ἔστιν εἰδὼς ὁ ἄνθρωπος τὰ πάντα πρὸ προσώπου αὐτῶν
2. ματαιότης ἐν τοῖς πᾶσιν συνάντημα ἓν τῷ δικαίῳ καὶ τῷ ἀσεβεῖ τῷ ἀγαθῷ καὶ τῷ κακῷ καὶ τῷ καθαρῷ καὶ τῷ ἀκαθάρτῳ καὶ τῷ θυσιάζοντι καὶ τῷ μὴ θυσιάζοντι ὡς ὁ ἀγαθός ὧς ὁ ἁμαρτάνων ὧς ὁ ὀμνύων καθὼς ὁ τὸν ὅρκον φοβούμενος
3. τοῦτο πονηρὸν ἐν παντὶ πεποιημένῳ ὑπὸ τὸν ἥλιον ὅτι συνάντημα ἓν τοῖς πᾶσιν καί γε καρδία υἱῶν τοῦ ἀνθρώπου ἐπληρώθη πονηροῦ καὶ περιφέρεια ἐν καρδίᾳ αὐτῶν ἐν ζωῇ αὐτῶν καὶ ὀπίσω αὐτῶν πρὸς τοὺς νεκρούς
4. ὅτι τίς ὃς κοινωνεῖ πρὸς πάντας τοὺς ζῶντας ἔστιν ἐλπίς ὅτι ὁ κύων ὁ ζῶν αὐτὸς ἀγαθὸς ὑπὲρ τὸν λέοντα τὸν νεκρόν
5. ὅτι οἱ ζῶντες γνώσονται ὅτι ἀποθανοῦνται καὶ οἱ νεκροὶ οὔκ εἰσιν γινώσκοντες οὐδέν καὶ οὐκ ἔστιν αὐτοῖς ἔτι μισθός ὅτι ἐπελήσθη ἡ μνήμη αὐτῶν
6. καί γε ἀγάπη αὐτῶν καί γε μῖσος αὐτῶν καί γε ζῆλος αὐτῶν ἤδη ἀπώλετο καὶ μερὶς οὐκ ἔστιν αὐτοῖς ἔτι εἰς αἰῶνα ἐν παντὶ τῷ πεποιημένῳ ὑπὸ τὸν ἥλιον
7. δεῦρο φάγε ἐν εὐφροσύνῃ ἄρτον σου καὶ πίε ἐν καρδίᾳ ἀγαθῇ οἶνόν σου ὅτι ἤδη εὐδόκησεν ὁ θεὸς τὰ ποιήματά σου
8. ἐν παντὶ καιρῷ ἔστωσαν ἱμάτιά σου λευκά καὶ ἔλαιον ἐπὶ κεφαλήν σου μὴ ὑστερησάτω
9. ἰδὲ ζωὴν μετὰ γυναικός ἧς ἠγάπησας πάσας ἡμέρας ζωῆς ματαιότητός σου τὰς δοθείσας σοι ὑπὸ τὸν ἥλιον πάσας ἡμέρας ματαιότητός σου ὅτι αὐτὸ μερίς σου ἐν τῇ ζωῇ σου καὶ ἐν τῷ μόχθῳ σου ᾧ σὺ μοχθεῖς ὑπὸ τὸν ἥλιον
10. πάντα ὅσα ἂν εὕρῃ ἡ χείρ σου τοῦ ποιῆσαι ὡς ἡ δύναμίς σου ποίησον ὅτι οὐκ ἔστιν ποίημα καὶ λογισμὸς καὶ γνῶσις καὶ σοφία ἐν ᾅδῃ ὅπου σὺ πορεύῃ ἐκεῖ
11. ἐπέστρεψα καὶ εἶδον ὑπὸ τὸν ἥλιον ὅτι οὐ τοῖς κούφοις ὁ δρόμος καὶ οὐ τοῖς δυνατοῖς ὁ πόλεμος καί γε οὐ τοῖς σοφοῖς ἄρτος καί γε οὐ τοῖς συνετοῖς πλοῦτος καί γε οὐ τοῖς γινώσκουσιν χάρις ὅτι καιρὸς καὶ ἀπάντημα συναντήσεται τοῖς πᾶσιν αὐτοῖς
12. ὅτι καί γε οὐκ ἔγνω ὁ ἄνθρωπος τὸν καιρὸν αὐτοῦ ὡς οἱ ἰχθύες οἱ θηρευόμενοι ἐν ἀμφιβλήστρῳ κακῷ καὶ ὡς ὄρνεα τὰ θηρευόμενα ἐν παγίδι ὡς αὐτὰ παγιδεύονται οἱ υἱοὶ τοῦ ἀνθρώπου εἰς καιρὸν πονηρόν ὅταν ἐπιπέσῃ ἐπ’ αὐτοὺς ἄφνω
13. καί γε τοῦτο εἶδον σοφίαν ὑπὸ τὸν ἥλιον καὶ μεγάλη ἐστὶν πρός με
14. πόλις μικρὰ καὶ ἄνδρες ἐν αὐτῇ ὀλίγοι καὶ ἔλθῃ ἐπ’ αὐτὴν βασιλεὺς μέγας καὶ κυκλώσῃ αὐτὴν καὶ οἰκοδομήσῃ ἐπ’ αὐτὴν χάρακας μεγάλους
15. καὶ εὕρῃ ἐν αὐτῇ ἄνδρα πένητα σοφόν καὶ διασώσει αὐτὸς τὴν πόλιν ἐν τῇ σοφίᾳ αὐτοῦ καὶ ἄνθρωπος οὐκ ἐμνήσθη σὺν τοῦ ἀνδρὸς τοῦ πένητος ἐκείνου
16. καὶ εἶπα ἐγώ ἀγαθὴ σοφία ὑπὲρ δύναμιν καὶ σοφία τοῦ πένητος ἐξουδενωμένη καὶ λόγοι αὐτοῦ οὔκ εἰσιν ἀκουόμενοι
17. λόγοι σοφῶν ἐν ἀναπαύσει ἀκούονται ὑπὲρ κραυγὴν ἐξουσιαζόντων ἐν ἀφροσύναις
18. ἀγαθὴ σοφία ὑπὲρ σκεύη πολέμου καὶ ἁμαρτάνων εἷς ἀπολέσει ἀγαθωσύνην πολλήν
Lábjegyzetek:
9:1-2 - A szerző Isten élet és halál feletti szuverenitásáról elmélkedik, hangsúlyozva, hogy mind igaznak, mind gonosznak ugyanaz a sorsa. Ez a halál elkerülhetetlenségére és a bölcs élet szükségességére emlékeztet bennünket (lásd még Zsoltárok 73:17 és Róma 14:10-12).
9:3-6 - Az a felismerés, hogy az emberi szív tele van gonosszal és ostobasággal, rávilágít az élet törékenységére. A halál, mint közös sors, értékesebbé teszi az élet örömeit, elgondolkodva azzal, hogyan töltjük napjainkat (lásd még Jakab 4:14 és 1Péter 1:24).
9:7-10 - A buzdítás, hogy élvezzük az életet, és vegyük igénybe Isten áldásait, mint például az étel és az öröm, hangsúlyozza a teljes élet fontosságát, még az élet bizonytalansága közepette is. A hála válasznak kell lennie Isten nagylelkűségére (lásd még Zsoltárok 118:24 és 1Thesszalonika 5:16-18).
9:11-12 - Az élet versenye nem mindig a gyorsaknak kedvez, sem a háború az erőseknek. Ez rávilágít arra, hogy a körülmények váratlanok lehetnek, és hogy a bölcsesség értékesebb, mint az erő, mert az élet tele van meglepetésekkel (lásd még Példabeszédek 21:30 és 1 Korinthus 1:25).
9:13-18 - Az egy ember bölcsessége által megmentett város története felfedi, hogy még a bölcseket is figyelmen kívül lehet hagyni. A bölcsességet, bár értékes, nem mindig ismerik fel, ami rávilágít az emberi felismerés múlandó természetére (lásd még Máté 5:14-16 és Lukács 16:15).
Kapcsolódó versek Eclesiastes, 9:
A Prédikátor 9. fejezete a halálról és az élet élvezetéről elmélkedik. Hogyan éljünk teljes mértékben a halál elkerülhetetlenségével szemben? Ez a provokatív szöveg hangsúlyozza mindenki egyenlőségét a halállal szemben, és az élet lehetőségeinek kihasználásának fontosságát. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint a véletlen, az élet rövidsége, valamint a munka és a kapcsolatok értéke. A Prédikátor 9. fejezete arra ösztönöz bennünket, hogy a bizonytalanság ellenére is céltudatosan és örömmel éljünk. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek e kihívásokkal teli fejezet ösztönző gondolatairól szólnak.
Zsidók 9:27: "Hasonlóképpen, ahogy az embernek egyszer meg kell halnia, majd ítéletet kell hoznia," - Ez a vers megerősíti a Prédikátor 9:2-3-ban említett halál elkerülhetetlenségét.
Kolossé 3:23: "Bármit is teszel, teljes szívedből tedd, mintha az Úrnak munkálkodnál, nem pedig az emberekért," - Pálnak ez a buzdítása tükrözi a Prédikátor 9:10-ben található tanácsot, hogy minden erőnkkel dolgozzunk.
1Korinthus 9:24: "Nem tudod, hogy azok közül, akik a stadionban futnak, csak egy nyeri el a díjat? Fuss úgy, hogy elérd a nyereményt." - Ez a Pál-féle hasonlat a Prédikátor 9:11-ben a siker bizonytalanságára vonatkozó megfigyelést visszhangozza.
Példabeszédek 21:22: "A bölcs meghódítja a hatalmasok városát, és lerombolja az erődöt, amelyben bíznak." - Ez a példabeszéd a Prédikátor 9:16-18-ban említett bölcsesség erejét szemlélteti.
Jakab 3:5: "Hasonlóképpen, a nyelv a test kis szerve, de nagyszerű dolgokkal büszkélkedhet. Nézze meg, hogyan gyújt fel egy nagy erdőt egy egyszerű szikra." - Ez a rész a Prédikátor 9:17-18 témáját tükrözi a bölcs ember szavainak erejéről.
FAQ:
Hogyan vélekedik a Prédikátor 9 a halálról?
A fejezet azt tanítja, hogy a halál mindenkit eljön, igazat és gonoszt egyaránt, ezért ápolnunk kell az életet, amíg van. (Prédikátor 9:2-6)
Hogyan ösztönöz a Prédikátor könyve 9 a jelen örömére?
A Prédikátor azt tanítja, hogy hálával kell élnünk, élvezve Isten áldását, mert az élet rövid és bizonytalan. (Prédikátor 9:7-9)
Mit jelent az, hogy "a verseny nem a gyorsaké, és nem a csata az erőseké"?
Ez azt jelenti, hogy a siker nem csak az emberi erőfeszítésen múlik, hanem a körülményeken és Isten akaratán is. (Prédikátor 9:11)
Miért jobb a bölcsesség az erőnél a Prédikátor 9 szerint?
A bölcsesség megmenthet egy várost, és olyan megoldásokat hozhat, amelyekre a nyers erő nem képes. Mégis gyakran megvetik. (Prédikátor 9:16-18)
Mit tanít a Prédikátor 9 az élet bizonytalanságairól?
Az élet kiszámíthatatlan, és senki sem tudja, mi lesz holnap. Ez arra késztet bennünket, hogy Istentől függjünk, és minden napból a legtöbbet hozzuk ki. (Prédikátor 9:12)
