Löydetty 25068 Tulokset: És
Kivonulsz, hogy megszabadítsd népedet, hogy megszabadítsd fölkentedet. Romba döntöd a gonosznak házát, egészen a szikláig feltárod alapját. (Szünet.) (Habakuk könyve 3, 13)
Meghallottam és megrendült a bensõm. Ajkaim remegtek hallatára, csontjaim elszuvasodtak, lépteim bizonytalanná váltak. Nyugodtan várom a szorongatás napját, amely felkél a minket nyomorgató népre. (Habakuk könyve 3, 16)
(Nem rügyezik ki többé a fügefa, a szõlõ nem hoz többé termést; az olajfa termése elpusztul, a szántóföld nem terem eledelt, a juh kivész az akolból, s ökör sem lesz az istállókban.) (Habakuk könyve 3, 17)
Az én erõm az Úr, az Isten. A szarvaséhoz teszi hasonlóvá a lábam, felvisz a magasságokba. (Az énekmester szerint. Húros hangszerre.) (Habakuk könyve 3, 19)
Kinyújtom kezemet Júda ellen, és Jeruzsálem minden lakója ellen. Eltörlöm errõl a helyrõl Baalt maradéktalanul, szolgáinak nevével és papjaival együtt. (Szofoniás könyve 1, 4)
Azokat, akik a tetõkön leborulnak az ég serege elõtt; azokat, akik bár az Úr elõtt borulnak le, mégis Milkom nevére esküsznek; (Szofoniás könyve 1, 5)
azokat, akik elfordulnak az Úrtól, akik nem keresik az Urat, és nem törõdnek vele. (Szofoniás könyve 1, 6)
Hallgassatok el az Úr, az Isten elõtt, mert közel van az Úr napja. Igen, az Úr készített áldozatot, õ szentelte meg a meghívottakat. (Szofoniás könyve 1, 7)
Meglátogatom azon a napon mind, akik átlépik a küszöböt, akik uruk házát erõszakkal és csalással töltik tele. (Szofoniás könyve 1, 9)
Azon a napon - mondja az Úr - harsány kiáltás hallatszik majd a Hal-kapu felõl, jajveszékelés az Újváros felõl, félelmetes zaj a magaslatokról. (Szofoniás könyve 1, 10)
Jajgassatok, akik a völgyben laktok, mert elpusztult minden kereskedõ nép, eltûnt mind, aki az ezüstöt mérte. (Szofoniás könyve 1, 11)
Abban az idõben lámpással átkutatom majd Jeruzsálemet, és megbüntetem az embereket, akik poshadnak, mint a bor sepreje. Akik azt mondják szívükben: "Az Úr nem tehet sem jót, sem rosszat." (Szofoniás könyve 1, 12)
