Löydetty 25068 Tulokset: És
Mivel sok népet kifosztottál, a megmaradt népek téged fosztanak ki; amiért embervért ontottál, kifosztottad a földet, a várost és minden lakóját. (Habakuk könyve 2, 8)
Jaj annak, aki családja javára becstelenül harácsol; aki magasra rakja fészkét, hogy kikerülje a balsorsot! (Habakuk könyve 2, 9)
Jaj annak, aki vérrel épít várost, és vétekbõl vet a városnak alapot! (Habakuk könyve 2, 12)
Jaj annak, aki leitatja társát, vegyíti a mérget, míg le nem részegíti, hogy láthassa a meztelenségét. (Habakuk könyve 2, 15)
Gyalázattal teltél el, nem dicsõséggel! Igyál csak te is, és mutasd meg, hogy körül sem vagy metélve! Rajtad a sor, hogy megidd az Úr jobbjából a kelyhet. Dicsõséged elborítja majd a szégyened. (Habakuk könyve 2, 16)
Mert elborít a gonoszság, amit a Libanonon végbevittél; rémült állatokat gyilkoltál, embervért ontottál, pusztítottad a földet, a várost és mind, aki benne lakik. (Habakuk könyve 2, 17)
Az Úr szent templomában lakik: némulj el színe elõtt, egész földkerekség! (Habakuk könyve 2, 20)
Közeledik az Isten Támán felõl, és Fárán hegyérõl a Szent. (Szünet.) Dicsõsége elborítja az egeket, méltósága betölti a földet. (Habakuk könyve 3, 3)
Elõtte pestis jár, a nyomában láz halad. (Habakuk könyve 3, 5)
Láttam Kusán rémülettõl sújtott sátrait, és hogy mint remegtek Midián földjén a házak. (Habakuk könyve 3, 7)
Uram, talán a folyamok ellen lángolt fel haragod? A tenger ellen indulatod? Ezért szállsz fel lovaidra, és diadalmas szekereidre? (Habakuk könyve 3, 8)
Hajlékában marad a nap és a hold, elrejtõzik nyilaidnak csillogása, lándzsáidnak villogása elõl. (Habakuk könyve 3, 11)