1. A saját szememmel szövetségre léptem, hogy soha kívánsággal lányra nem nézek.

2. Különben odafönt mit kapnék Istentõl, milyen örökséget a Mindenhatótól?

3. Nem a gonoszokra vár-e a romlás, nem a gonosztevõ sorsa a pusztulás?

4. Hát nem tartja szemmel mind az útjaimat, és nem számlálja meg minden lépésemet?

5. Hogyha hazudozva szédelegtem, ha becsapni sietve vitt a lábam,

6. akkor ám mérjen meg az igazság mérlegén, és meglátja az Isten ártatlanságomat.

7. Hogyha lépéseim letértek az útról, és ha szívem netán szememet követte, vagy ha a kezemhez mákszemnyi folt tapadt,

8. akkor más egye meg, amit én vetettem, és ami nekem nõ, azt mind ki kell tépni.

9. Ha hagytam, hogy szívemet asszony behálózza, és ha leskelõdtem más ember ajtaján,

10. akkor feleségem hadd õrüljön másnak, s hajoljanak fölé idegen emberek!

11. Páratlan gyalázat volna az ilyesmi, és olyan bûn, amely bírák elé való.

12. Olyan tûz ez, amely a pokolig éget, és fölemésztené minden vagyonomat.

13. Ha semmibe vettem szolgámnak jogait, és a szolgálómét, mikor pörlekedtünk,

14. mit tehetnék, hogyha fölkelne az Isten, ha vizsgálatra fogna, vajon mit felelnék?

15. Nem az én Teremtõm alkotta-e õket, nem ugyanaz formált az anyánk méhében?

16. Ha megtagadtam a szegény kívánságát, hagytam, hogy az özvegy szeme elepedjen,

17. vagy ha a falatom egymagam ettem meg, és az árvának részt belõle nem adtam,

18. - ifjúságom óta atyám volt az Isten, anyámnak méhétõl õ vezérelt! -

19. hogyha szerencsétlent láttam ruhátlanul, olyan szegényt, kinek nincsen takarója,

20. kinek a csípõje ne mondana hálát, mivel bárányaim gyapja melegíti,

21. vagy ha ártatlanra emeltem a kezem, mikor a kapunál segítségre leltem,

22. akkor nyakszirtemtõl váljék el a vállam, és a forgójából karom szakadjon ki!

23. Mert rám szakadna Istennek haragja, és fensége elõtt nem tudnék megállni.

24. Hogyha reménységem aranyba vetettem, s színaranynak mondtam: "Te vagy bizodalmam",

25. hogyha örültem, mert nõtt a gazdagságom, vagy mert nagy dolgokat vitt végbe a kezem,

26. ha a napot néztem, miként ragyogott, vagy a holdat, mikor méltósággal haladt,

27. ha a szívem titkon tán megzavarodott, s ha csókra emeltem kezemet a szájhoz,

28. ez is bûn számba megy a bíró szemében, hisz akkor fent az Istent megtagadtam volna.

29. Vajon örültem-e ellenségem baján, vagy vígan voltam-e, amikor baj érte,

30. és engedtem-e, hogy a szám vétkezzék, kívántam-e életét egy-egy átokszóval?

31. Kik sátramban laktak, nem vallották-e meg: "Ki nem lakhatott jól húsával bármikor?"

32. Idegenbõl jöttnek nem kellett kint hálni, minden jövevénynek nyitva állt a kapum.

33. Ha emberek elõtt eltitkoltam volna, s bûnömet szívemben elrejtettem volna,

34. mert a nagy tömegtõl tán tartottam volna, s megijedtem volna a törzsek gúnyjától, akkor csöndben volnék, ki sem lépnék az ajtón.

35. Bár volna itt valaki, s hallgatna meg Isten! Utolsó szavam ez: "Felelj nekem, Mindenható!" Itt az irattekercs, mit ellenfelem írt.

36. Az igazság az, hogy a vállamra venném, s mint koronát a fejemre tenném.

37. Megmondanám neki lépteimnek számát, s mint egy fejedelem, sietnék elébe.

38. Ha a szántóföldem panaszt emelne rám, és ha minden barázdája sírna,

39. ha fizetés nélkül ettem a termését, s a szántó-vetõkbõl sóhajt fakasztottam,

40. akkor búza helyett csak tövist teremjen, és rajta árpa helyett csak gyim-gyom sarjadjon! Jóbnak szavai itt befejezõdtek.



Livros sugeridos


“Rezai e continuai a rezar para não ficardes entorpecidos”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.