1. ὁ δὲ κύριος ἀπέστησεν τὸν ὕπνον ἀπὸ τοῦ βασιλέως τὴν νύκτα ἐκείνην καὶ εἶπεν τῷ διδασκάλῳ αὐτοῦ εἰσφέρειν γράμματα μνημόσυνα τῶν ἡμερῶν ἀναγινώσκειν αὐτῷ
2. εὗρεν δὲ τὰ γράμματα τὰ γραφέντα περὶ Μαρδοχαίου ὡς ἀπήγγειλεν τῷ βασιλεῖ περὶ τῶν δύο εὐνούχων τοῦ βασιλέως ἐν τῷ φυλάσσειν αὐτοὺς καὶ ζητῆσαι ἐπιβαλεῖν τὰς χεῖρας Ἀρταξέρξῃ
3. εἶπεν δὲ ὁ βασιλεύς τίνα δόξαν ἢ χάριν ἐποιήσαμεν τῷ Μαρδοχαίῳ καὶ εἶπαν οἱ διάκονοι τοῦ βασιλέως οὐκ ἐποίησας αὐτῷ οὐδέν
4. ἐν δὲ τῷ πυνθάνεσθαι τὸν βασιλέα περὶ τῆς εὐνοίας Μαρδοχαίου ἰδοὺ Αμαν ἐν τῇ αὐλῇ εἶπεν δὲ ὁ βασιλεύς τίς ἐν τῇ αὐλῇ ὁ δὲ Αμαν εἰσῆλθεν εἰπεῖν τῷ βασιλεῖ κρεμάσαι τὸν Μαρδοχαῖον ἐπὶ τῷ ξύλῳ ᾧ ἡτοίμασεν
5. καὶ εἶπαν οἱ διάκονοι τοῦ βασιλέως ἰδοὺ Αμαν ἕστηκεν ἐν τῇ αὐλῇ καὶ εἶπεν ὁ βασιλεύς καλέσατε αὐτόν
6. εἶπεν δὲ ὁ βασιλεὺς τῷ Αμαν τί ποιήσω τῷ ἀνθρώπῳ ὃν ἐγὼ θέλω δοξάσαι εἶπεν δὲ ἐν ἑαυτῷ Αμαν τίνα θέλει ὁ βασιλεὺς δοξάσαι εἰ μὴ ἐμέ
7. εἶπεν δὲ πρὸς τὸν βασιλέα ἄνθρωπον ὃν ὁ βασιλεὺς θέλει δοξάσαι
8. ἐνεγκάτωσαν οἱ παῖδες τοῦ βασιλέως στολὴν βυσσίνην ἣν ὁ βασιλεὺς περιβάλλεται καὶ ἵππον ἐφ’ ὃν ὁ βασιλεὺς ἐπιβαίνει
9. καὶ δότω ἑνὶ τῶν φίλων τοῦ βασιλέως τῶν ἐνδόξων καὶ στολισάτω τὸν ἄνθρωπον ὃν ὁ βασιλεὺς ἀγαπᾷ καὶ ἀναβιβασάτω αὐτὸν ἐπὶ τὸν ἵππον καὶ κηρυσσέτω διὰ τῆς πλατείας τῆς πόλεως λέγων οὕτως ἔσται παντὶ ἀνθρώπῳ ὃν ὁ βασιλεὺς δοξάζει
10. εἶπεν δὲ ὁ βασιλεὺς τῷ Αμαν καθὼς ἐλάλησας οὕτως ποίησον τῷ Μαρδοχαίῳ τῷ Ιουδαίῳ τῷ θεραπεύοντι ἐν τῇ αὐλῇ καὶ μὴ παραπεσάτω σου λόγος ὧν ἐλάλησας
11. ἔλαβεν δὲ Αμαν τὴν στολὴν καὶ τὸν ἵππον καὶ ἐστόλισεν τὸν Μαρδοχαῖον καὶ ἀνεβίβασεν αὐτὸν ἐπὶ τὸν ἵππον καὶ διῆλθεν διὰ τῆς πλατείας τῆς πόλεως καὶ ἐκήρυσσεν λέγων οὕτως ἔσται παντὶ ἀνθρώπῳ ὃν ὁ βασιλεὺς θέλει δοξάσαι
12. ἐπέστρεψεν δὲ ὁ Μαρδοχαῖος εἰς τὴν αὐλήν Αμαν δὲ ὑπέστρεψεν εἰς τὰ ἴδια λυπούμενος κατὰ κεφαλῆς
13. καὶ διηγήσατο Αμαν τὰ συμβεβηκότα αὐτῷ Ζωσαρα τῇ γυναικὶ αὐτοῦ καὶ τοῖς φίλοις καὶ εἶπαν πρὸς αὐτὸν οἱ φίλοι καὶ ἡ γυνή εἰ ἐκ γένους Ιουδαίων Μαρδοχαῖος ἦρξαι ταπεινοῦσθαι ἐνώπιον αὐτοῦ πεσὼν πεσῇ οὐ μὴ δύνῃ αὐτὸν ἀμύνασθαι ὅτι θεὸς ζῶν μετ’ αὐτοῦ
14. ἔτι αὐτῶν λαλούντων παραγίνονται οἱ εὐνοῦχοι ἐπισπεύδοντες τὸν Αμαν ἐπὶ τὸν πότον ὃν ἡτοίμασεν Εσθηρ
Lábjegyzetek:
6:1-2 - A király nem tud aludni, és kéri, hogy olvassák fel a feljegyzéseket. Ez bizonyítja Isten szuverenitását, még az álmatlanságot is felhasználva az igazságosság előmozdítására és Márdokeus jó cselekedeteire emlékezve (lásd még Zsoltárok 121:3-4 és Példabeszédek 21:1).
6:3-4 - A király rájön, hogy Márdokeus nem kapott jutalmat azért, mert megmentette az életét. Ez a kinyilatkoztatás rávilágít a jó cselekedetek elismerésének és jutalmazásának fontosságára, megmutatva, hogy Isten nem felejti el, amit az Ő nevében teszünk (lásd még Zsidók 6:10 és Máté 10:42).
6:5-11 - Hámánt akaratlanul is használják Mordokeus tiszteletére, felfedve az isteni iróniát. Ez a fordulat megmutatja, hogyan tudja Isten a helyzeteket szolgái javára fordítani (lásd még Zsoltárok 37:1-2 és Galata 6:7).
6:12-14 - Márdokeus visszatér a palotába, Hámán pedig megalázott. Ez a megaláztatás arra emlékeztet, hogy a büszkeség bukáshoz vezet, míg az alázat jutalmat kap. Isten szuverenitása felülkerekedik az emberi gőg felett (lásd még Példabeszédek 16:18 és Lukács 14:11).
6:14 - Hámán figyelmeztetést kap a rá váró közelgő csapásról. Ez aláhúzza azt az elképzelést, hogy az Isten népe elleni gonosz összeesküvések nem fognak boldogulni, és hogy az isteni igazságosság mindig győzedelmeskedik (lásd még Zsolt 37:12-15 és Róma 12:19).
Kapcsolódó versek Ester, 6:
Eszter 6. fejezete az események meglepő fordulatát meséli el. Hogyan lép közbe Isten váratlan módon? A szöveg beszámol a király álmatlanságáról, Márdokeus jutalmatlan hűségének felfedezéséről és Hámán megaláztatásáról. Ez a nyelves fejezet az isteni gondviselés, a költői igazságosság és a vagyonok megfordításának témáit kutatja. Eszter 6. fejezete bemutatja, hogyan használhatja fel Isten a látszólag jelentéktelen körülményeket a céljaira. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek ennek a meglepő fejezetnek a gondviselés témáihoz kapcsolódnak.
Példabeszédek 16:18: "A büszkeség a pusztulás előtt áll; a gőgös szellem, a bukás előtt." - Ez a közmondás Hámán sorsát tükrözi Eszter 6. fejezetében, ahol büszkesége megelőzi megaláztatását.
Lukács 14:11: "Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik." - Jézusnak ez a tanítása a Márdokeus felmagasztalása és Hámán megaláztatása közötti ellentétet visszhangozza Eszter 6. fejezetében.
Zsoltárok 75:7: "De Isten az, aki ítél: az egyiket megalázza, a másikat felmagasztalja." - Ez a vers az Eszter 6-ban látható sorsfordítást tükrözi, ahol Isten felemeli Márdokeust és megalázza Hámánt.
1Sámuel 2:30: "Ezért az Úr, Izrael Istene kijelenti: 'Megígértem, hogy a te házad tagjai mindörökké szolgálni fognak engem.' De most az Úr kijelenti: „Távol legyen tőlem! Tisztelem azokat, akik tisztelnek engem, de akik megvetnek engem, megvetnek." - Ez az Istentől Élihez intézett kijelentés az Eszter 6-ban látható elvet tükrözi, ahol Márdokeust hűségéért tisztelik.
Máté 6:4: "hogy alamizsnáját titokban adják. Akkor Atyád, aki látja, ami titokban történik, megjutalmaz téged." - Ez a vers azt tükrözi, hogy Mordokeus titkos jócselekedetét (Eszter 2:21-23) végül nyilvánosan jutalmazzák Eszter 6.
FAQ:
Mi történt, amikor a király nem tudott aludni, és nem olvasta a krónikák könyvét?
A király olvasott az ellene szóló összeesküvésről, amelyet Márdokeus megakadályozott. Ez ahhoz a döntéshez vezetett, hogy nyilvánosan tiszteljük Mordokeust, ami megváltoztatta Eszter és a zsidó nép sorsát. (Eszter 6:1-3)
Hogyan kényszerítették Hámánt Márdokeus tiszteletére?
A király megparancsolta Hámánnak, hogy királyi szekéren vigye végig Márdokeust a város utcáin, ezzel hirdetve a megérdemelt kitüntetést, ami nagy megaláztatás volt Hámán számára. (Eszter 6:10-12)
Hogyan reagált Hámán az őt ért megaláztatásra?
Hámán kétségbeesett, és elmondta feleségének és barátainak megaláztatását, és figyelmeztetést kapott, hogy nem fogja megnyerni a Márdokeus elleni csatát. (Eszter 6:13-14)
Mit kérdezett a király Hámántól, hogyan jutalmazzon meg valakit, aki tetszett a királynak?
Hámán, mivel azt hitte, hogy a király róla beszél, nagy megtiszteltetést javasolt. A király ezután megparancsolta Hámánnak, hogy pontosan azt tegye, amit ő javasolt, de Márdokeusnak, nem önmagának. (Eszter 6:6-11)
