Sirák fia könyve, 19

1. Aki így él, soha nem lesz gazdag, aki a keveset megveti, az mindent elveszít.

2. Bor és nõk tévútra viszik a bölcseket, arcátlanná válik, aki kikezd a rossz nõkkel.

3. Rothadás és férgek veszik birtokukba, s hamar véget vetnek a bõsz szenvedélynek.

4. Könnyelmû, aki túl hamar megbízik, s aki bûnt követ el, az maga ellen vét.

5. Aki örül a gonoszságnak, azt elítélik,

6. de aki a pletykát gyûlöli, elkerüli, ami gonosz.

7. Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt soha senki.

8. Ne szólj barátodról, se ellenségedrõl, s ha nincs károdra, akkor ne nyilatkozz.

9. Mert aki meghallgat, óvakodik tõled, és adott idõben gyûlölettel néz rád.

10. Ami füledbe jut, az veled szálljon sírba, ne aggodalmaskodj, nem fogsz szétpukkadni.

11. Egyetlen szó miatt gyötrõdik a balga, mint a szülõ asszony a magzata miatt.

12. Mint a nyílvesszõ, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a balga szívében.

13. Kérdezd meg barátod, hogy csakugyan úgy tett-e, és ha úgy tett, mondd neki, többé ne tegyen úgy.

14. Kérdezd meg szomszédod, mondott-e valamit, és ha mondott, kérd meg, hogy máskor ne mondjon.

15. Beszélj barátoddal, mert sok a rágalmazó, s ne higgy minden szóbeszédnek.

16. Van, aki megbotlik, de nem szándékosan, de hát a nyelvével ki nem vétkezett még?

17. Beszélj szomszédoddal, mielõtt lehordod, és tartsd meg a Fölséges törvényét.

20. Minden bölcsesség az Úrnak félelme, minden bölcsességben ott a törvény megtartása.

22. Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bûnösök tanácsa.

23. Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem bölcs.

24. Jobb, aki istenfélõ, ha kevésbé okos is, mint aki sokat tud, s megszegi a törvényt.

25. Van ravasz okosság, de az nem sokat ér, akad, aki csalással akar boldogulni.

26. Van, aki meghajol, mintha csak gyászolna, pedig a benseje telve álnoksággal.

27. Lehorgasztja fejét, s úgy tesz, mint a süket, de ahol nem látják, rád támad.

28. És ha nincs ereje gonoszságot tenni, mihelyt alkalma van, elköveti mégis.

29. Az embert elárulja a külseje, arcvonásaiból a bölcs megismeri.

30. Hogy ki az ember, megmutatja az öltözete, a nevetése és a járása.