Prédikátor könyve, 6
1. Más bajt is láttam a nap alatt, amely súlyosan ránehezedik az emberre.
2. Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik neki abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság és szörnyû gyötrelem!
3. Lehet valakinek száz fia és ugyanannyi lánya, megérhet mégoly magas kort is, de ha nem élvezheti javait, és tisztes temetésben sincs része, akkor azt mondom: az elvetélt magzat boldogabb nála.
4. Ez sötétségben jön és sötétben megy, sötétség borítja még a nevét is,
5. az nem látta a napot és nem ismeri az éjszakai nyugodalmat - egyik sem több, mint a másik!
6. Ha az kétszer ezer évig élne is, de nem volna örömére, akkor nem ugyanoda jut mind a kettõ?
7. Az ember minden fáradozása a szájáért van, de a gyomra mégsem telik meg.
8. Mivel van többje a bölcsnek, mint a balgának? És mit tartsunk a szegényrõl, aki a nyilvánosság elõtt fenn tudja tartani a látszatot?
9. Jobb a szem pillantása, mint a gyomor jóléte? Ez is hiábavalóság és szélkergetés!
10. Ami van, azt már rég nevén nevezték; meg van az is szabva, mi lesz az emberbõl, és így nem szállhat perbe azzal, aki hatalmasabb nála.
11. Ha sok a szóbeszéd, csak szaporodik a hiábavalóság. Mit nyer vele az ember?
12. Vajon ki tudja, mi válik javára életében az embernek, hiábavaló életének pár napján, amely elsuhan, mint az árnyék? Hiszen ki adja tudtul az embernek, õ utána mi lesz a nap alatt?
