Löydetty 80 Tulokset: városba

  • és így válaszoltam a királynak: "Ha jónak látja a király, és szolgája kedves elõtte, akkor küldj el Júdeába, abba a városba, ahol atyáim sírjai vannak, hogy fölépíthessem." (Nehemiás könyve 2, 5)

  • A nép vezetõi Jeruzsálemben telepedtek le, a nép többi része meg sorsot vetett, hogy tízbõl egy ember Jeruzsálembe, a szent városba jöjjön lakni, a többi kilenc pedig maradjon a városokban. (Nehemiás könyve 11, 1)

  • Ki visz el engem az erõs városba? Ki vezet el Edomba? (Zsoltárok könyve 108, 11)

  • Efronba értek, ebbe a szoros közelében fekvõ, megerõsített nagy városba. Nem lehetett letérni elõtte se jobbra, se balra, csak rajta lehetett keresztül vonulni. (Makkabeusok I. könyve 5, 46)

  • Akkor a király maga mellé ültette és azt mondta fõ tisztségviselõinek: "Kísérjétek be a városba, és hirdessétek ki: senki ne merjen ellene semmiféle ügyben vádat emelni, és senki ne háborgassa." (Makkabeusok I. könyve 10, 63)

  • Mihelyt bevonult a városokba, Ptolemeusz helyõrséget rendelt seregébõl minden városba. (Makkabeusok I. könyve 11, 3)

  • Az ostromtorony õrsége behatolt a városba. Ott nagy nyugtalanság támadt. (Makkabeusok I. könyve 13, 44)

  • Mindenkit lemészároltatott, aki kiment nézelõdni. Aztán fegyveres kézzel berontott a városba, és rengeteg embert megölt. (Makkabeusok II. könyve 5, 26)

  • A balgákat elfárasztja nagy erõlködésük; aki nem ismeri az utat, nem tud eljutni a városba. (Prédikátor könyve 10, 15)

  • Ezért az Úr ezt mondja Asszíria királya felõl: Nem hatol be ebbe a városba, nyilat sem lõ ki ellene. Pajzzsal sem támadja meg és sánccal se veszi körül. (Izajás könyve 37, 33)

  • Azon az úton, amelyen idejött, visszatér; a városba be nem hatol - ezt mondja az Úr. (Izajás könyve 37, 34)

  • Ha kimegyek a mezõre, ott hevernek, akik a kard élén hulltak el; ha visszatérek a városba, azokat látom, akik az éhségtõl epedtek el. Még a papok és a próféták is úgy bolyonganak az országban, mintha eszüket vesztették volna. (Jeremiás könyve 14, 18)


“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina