Löydetty 950 Tulokset: pedig

  • József pedig letelepítette atyját és testvéreit, birtokot adott nekik Egyiptom földjén, mégpedig az ország legjobb részén, Ramzesz vidékén, ahogy a fáraó megparancsolta. (Teremtés könyve 47, 11)

  • József ezt válaszolta: "Adjátok ide állataitokat, akkor ha nincs pénzetek, állataitok ellenében adok nektek kenyeret." Erre elhozták állataikat Józsefhez. József pedig kenyeret adott nekik a lovakért, juhokért, barmokért és szamarakért. Így látta el õket egy évig kenyérrel az egész állatállomány fejében. (Teremtés könyve 47, 17)

  • Õ így válaszolt: "Szavaid szerint fogok eljárni" "Esküdj meg!" - mondta, mire õ megesküdött. Jákob pedig meghajolt az ágy feje irányában. (Teremtés könyve 47, 31)

  • Majd fogta kettõjüket, Efraimot a jobbjára, úgyhogy Izraelnek a baljára esett, Manasszét pedig a baljára, úgyhogy Izraelnek a jobbjára esett, és odavitte õket. (Teremtés könyve 48, 13)

  • Izrael kinyújtotta jobbját és Efraim fejére tette, jóllehet õ volt a fiatalabb, balját pedig Manassze fejére - ugyanis keresztbe tette a kezét -, noha Manassze volt az idõsebb. (Teremtés könyve 48, 14)

  • Isten ezért megáldotta a bábákat. A nép pedig nagyon elszaporodott és megerõsödött. (Kivonulás könyve 1, 20)

  • Így Mózes elszegõdött ehhez az emberhez, az pedig feleségül adta hozzá a leányát, Cipporát. (Kivonulás könyve 2, 21)

  • Hosszú idõ telt el, s közben meghalt Egyiptom királya. Izrael fiai pedig szolgaságban nyögtek, segítségért kiáltoztak, és fohászuk felhatolt Istenhez nyomorúságukból. (Kivonulás könyve 2, 23)

  • Az Úr pedig így szólt: "Láttam Egyiptomban élõ népem nyomorúságát és hallottam a munkafelügyelõkre vonatkozó panaszát; igen, ismerem szenvedését. (Kivonulás könyve 3, 7)

  • Uziel fiai pedig Misael, Elcafán és Zitri voltak. (Kivonulás könyve 6, 22)

  • Mózes nyolcvan, Áron pedig nyolcvanhárom esztendõs volt, amikor a fáraóval tárgyaltak. (Kivonulás könyve 7, 7)

  • "A holnapot" - felelte. Õ pedig így folytatta: "Történjék akaratod szerint: ebbõl majd megtudod, hogy senki sem hasonló Jahvéhoz, a mi Istenünkhöz. (Kivonulás könyve 8, 6)


“Os corações fortes e generosos não se lamentam, a não ser por grandes motivos e,ainda assim,não permitem que tais motivos penetrem fundo no seu íntimo.(P.e Pio) São Padre Pio de Pietrelcina