Löydetty 52 Tulokset: menjünk
Egyik nap elmentem Metabel fiának, Delajának a fiához, Semajához, aki akadályozva volt. Így szólt: "Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe, s zárjuk be jól a templom ajtait! Mert eljönnek és megölnek! Igen, ma éjszaka eljönnek, megölnek!" (Nehemiás könyve 6, 10)
Menjünk elõre, tegyük rendbe a házat, s feleséged a többiekkel majd utánunk jön." (Tóbiás könyve 11, 3)
Nem ember, hogy azt mondhatnám neki: "Gyere törvény elé, menjünk bíróságra!" (Jób könyve 9, 32)
Azokban a napokban hitehagyottak támadtak Izraelben. Sokak fejét telebeszélték javaslatukkal: "Menjünk, és kössünk szövetséget a körülöttünk élõ népekkel. Mert amióta elkülönültünk tõlük, rengeteg baj ér bennünket." (Makkabeusok I. könyve 1, 11)
Júdás és testvérei így beszéltek: "Lám, megsemmisültek ellenségeink! Menjünk hát fel, tisztítsuk meg és szenteljük föl a templomot!" (Makkabeusok I. könyve 4, 36)
A hitehagyottak tanácsot tartottak. "Lám - mondták -, Jonatán és emberei gondtalanul és nyugodtan élnek. Menjünk, hívjuk segítségül Bakchideszt, hogy egy éjszaka fogja el õket mind." (Makkabeusok I. könyve 9, 58)
Gyere, kedvesem, menjünk ki a mezõre, töltsük az éjszakát (kinn) a tanyákon! (Énekek éneke 7, 12)
Korán reggel menjünk ki a szõlõhegyre, nézzük meg, fakad-e a szõlõ vesszeje. Vajon kifeslettek-e virága bimbói, s a gránátalmafák virágoznak-e már? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel. (Énekek éneke 7, 13)
felé tart számos nép, és így szól: "Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson meg minket útjaira, és így az ösvényein járhassunk. Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálembõl az Úr tanítása." (Izajás könyve 2, 3)
"Miért ülünk itt tétlenül? Gyülekezõ! Menjünk a megerõsített városokba, és pusztuljunk el ott! Az Úr, a mi Istenünk átengedett minket a pusztulásnak, mérgezett vizet itatott velünk, mert vétkeztünk ellene. (Jeremiás könyve 8, 14)
És ha azt kérdik tõled: "Hová menjünk?" - ezt feleld nekik: Ezt mondja az Úr: Akit halálra szántam, az meghal; akit kardélre szántam, kard élén hullik el; akit éhhalálra szántam, éhhalált hal; és akit fogságra szántam, fogságba kerül. (Jeremiás könyve 15, 2)
Igen, eljön a nap, amikor az õrök így kiáltanak Efraim hegyein: Rajta! Menjünk fel a Sionra, az Úrhoz, a mi Istenünkhöz! (Jeremiás könyve 31, 6)
