Löydetty 847 Tulokset: kos

  • Tulajdonává tette a lakosságot Egyiptom egyik végétõl a másikig. (Teremtés könyve 47, 21)

  • Járjunk el vele szemben okosan, hogy megakadályozzuk szaporodását. Különben háború esetén ellenségeink számát fogja növelni. Harcolni fog ellenünk, s utána elhagyja az országot." (Kivonulás könyve 1, 10)

  • Amikor már lehetetlen volt tovább rejtegetnie, papiruszkosarat készített neki, s bekente aszfalttal meg szurokkal. Beletette a kis gyermeket és elhelyezte a nád közé, közel a folyó partjához. (Kivonulás könyve 2, 3)

  • Akkor a fáraó leánya lejött fürdeni a folyóhoz, kísérõi közben a parton sétáltak. Észrevette a kosarat a nád között, s odaküldte szolgálóját, hogy vegye ki. (Kivonulás könyve 2, 5)

  • egyetlen kéz sem érintheti; azt meg kell kövezni vagy le kell nyilazni. Sem ember, sem állat nem maradhat életben. Csak akkor mehetnek fel a hegyre, ha majd a kosszarvat hosszan megfújták." (Kivonulás könyve 19, 13)

  • Ne imádd isteneiket, ne hódolj elõttük, és ne utánozd tetteiket. Inkább rombold le bálványaikat és törd össze emlékoszlopaikat. (Kivonulás könyve 23, 24)

  • Ne köss szövetséget sem velük, sem isteneikkel. (Kivonulás könyve 23, 32)

  • Ezután Mózes az Úr minden törvényét leírta. Másnap reggel a hegy lábánál felállított egy oltárt és tizenkét emlékoszlopot, Izrael tizenkét törzsének megfelelõen. (Kivonulás könyve 24, 4)

  • Azután csinálj ötven aranykampót és kapcsold össze velük a vászonlapokat, hogy így egy hajlékot alkossanak. (Kivonulás könyve 26, 6)

  • Csinálj hozzá ötven bronzkapcsot, illeszd bele a hurkokba, és így fûzd össze a két takarót, hogy egy egészet alkosson. (Kivonulás könyve 26, 11)

  • Ezeket kettõzd meg alulról fölfelé, egészen az elsõ gyûrû magasságáig. Így készítsd el mind a kettõt. Ezek alkossák a két sarkot. (Kivonulás könyve 26, 24)

  • A rögzítésre szolgáló kötés ugyanolyan szövet legyen, alkosson vele egy darabot, készüljön aranyból, vörös és kék bíborból, karmazsinból és sodrott szálú lenbõl. (Kivonulás könyve 28, 8)


“Seja paciente e espere com confiança o tempo do Senhor”. São Padre Pio de Pietrelcina