Löydetty 51 Tulokset: jóllehet

  • De amikor odanéztek, látták, hogy a kõ el van hengerítve, jóllehet igen nagy volt. (Márk evangéliuma 16, 4)

  • Jóllehet ennyi csodát tett a szemük láttára, mégsem hittek benne. (János evangéliuma 12, 37)

  • Örökségképpen nem adott neki még egy talpalatnyi földet sem, de megígérte, hogy birtokul adja majd neki, és ha meghal, utódainak, jóllehet ekkor még nem volt gyermeke. (Apostolok Cselekedetei 7, 5)

  • Ha Krisztus bennetek van, jóllehet a test a bûn miatt halott, a lélek a megigazulás következtében él. (Rómaiaknak írt levél 8, 10)

  • Balga lettem, de ti kényszerítettetek rá, jóllehet az lett volna a kötelességetek, hogy ajánljatok, hiszen semmivel sem maradok el a "fõ-fõ apostolok" mögött, ha semmi vagyok is. (Korintusiaknak írt II. levél 12, 11)

  • jóllehet nincs más, legföljebb néhány ember akad, aki megzavar titeket, és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát. (Galatáknak írt levél 1, 7)

  • Õk még kísérõmet, Tituszt sem kényszerítették körülmetélkedésre, jóllehet görög volt, a betolakodott hamis testvérek ellenére sem, (Galatáknak írt levél 2, 3)

  • Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura. (Galatáknak írt levél 4, 1)

  • s elutasítja a Fõt, jóllehet õ tartja és fogja össze az egész testet inakkal és izmokkal, s Isten szerint való növekedésérõl is õ gondoskodik. (Kolosszeieknek írt levél 2, 19)

  • Jóllehet elõzõleg Filippiben szenvedés és bántalom ért bennünket, amint tudjátok, mégis - bízva Istenünkben - vállalni mertük, hogy hirdetjük nektek az Isten evangéliumát, a sok nehézség ellenére is. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 2, 2)

  • Mindezt azért írom neked, jóllehet remélem, hogy hamarosan eljutok hozzád, (Timóteusnak írt I. levél 3, 14)

  • Tiltják a házasságkötést és bizonyos ételek fogyasztását, jóllehet ezeket azért teremtette az Isten, hogy a hívõ és igazságot ismerõ ember hálaadással fogyassza. (Timóteusnak írt I. levél 4, 3)


“É doce o viver e o penar para trazer benefícios aos irmãos e para tantas almas que, vertiginosamente, desejam se justificar no mal, a despeito do Bem Supremo.” São Padre Pio de Pietrelcina