Löydetty 239 Tulokset: a zsidók ellenségei
A zsidók helyeseltek, s bizonygatták, hogy így áll a dolog. (Apostolok Cselekedetei 24, 9)
A fõpapok és az elõkelõ zsidók elé járultak, és elõadták panaszukat Pál ellen, majd könyörögve (Apostolok Cselekedetei 25, 2)
Amikor megjelent, a Jeruzsálembõl jött zsidók körülállták, és súlyos vádat hoztak fel ellene. De bizonyítani nem tudták õket. (Apostolok Cselekedetei 25, 7)
Pál így védekezett: "Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen nem vétettem." (Apostolok Cselekedetei 25, 8)
Pál tiltakozott: "A császár bírói széke elõtt állok, itt kell fölöttem ítélkezni. A zsidók ellen semmit sem vétettem, ezt magad is jól tudod. (Apostolok Cselekedetei 25, 10)
Amikor Jeruzsálemben voltam, a fõpapok és a zsidók vénei vádat emeltek és elítélését követelték. (Apostolok Cselekedetei 25, 15)
"Boldognak tartom magam, Agrippa király, hogy elõtted védekezhetem a zsidók emelte minden vád ellen, (Apostolok Cselekedetei 26, 2)
fõképp azért, mert te ismered a zsidók szokásait és vitás kérdéseit. Kérlek, hallgass meg türelmesen! (Apostolok Cselekedetei 26, 3)
Ám ennek teljesedését tizenkét törzsünk is reméli, ha hûségesen szolgál az Istennek, éjjel-nappal. Emiatt a remény miatt vádolnak a zsidók, király! (Apostolok Cselekedetei 26, 7)
Ezért fogtak el a zsidók a templomban, és ezért voltak rajta, hogy megöljenek. (Apostolok Cselekedetei 26, 21)
A zsidók azonban tiltakoztak, így kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, de nem azért, mintha népemet akarnám vádolni. (Apostolok Cselekedetei 28, 19)
Hogy áll tehát a dolog? Különbek vagyunk náluk? Egyáltalán nem. Az imént bizonyítottuk ugyanis, hogy a zsidók és a pogányok mind alá vannak vetve a bûnnek, (Rómaiaknak írt levél 3, 9)
