Löydetty 36 Tulokset: Végsõ

  • Te meg menj és légy nyugodt! Amikor véget érnek a napok, te is fölkelsz a végsõ napon kijelölt sorsodra." (Dániel könyve 12, 13)

  • Izrael fiai azután megtérnek. Keresni fogják az Urat, az õ Istenüket és királyukat, Dávidot. Az Úrhoz menekülnek remegve, s az õ javaihoz a végsõ idõkben. (Ozeás könyve 3, 5)

  • Dél királynõje feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert õ eljött a föld végsõ határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van, mint Salamon. (Máté evangéliuma 12, 42)

  • De megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sõt egészen a föld végsõ határáig." (Apostolok Cselekedetei 1, 8)

  • A végsõ napokban - mondja Isten - kiárasztok lelkembõl minden testre. Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak. (Apostolok Cselekedetei 2, 17)

  • Ezt a parancsot adta nekünk az Úr: A pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végsõ határáig." (Apostolok Cselekedetei 13, 47)

  • Márpedig a törvény végsõ célja Krisztus, minden hívõ megigazulására. (Rómaiaknak írt levél 10, 4)

  • Mindez elõkép a számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végsõ idõkben élünk. (Korintusiaknak írt I. levél 10, 11)

  • egy szempillantás alatt, a végsõ harsonaszóra. Amikor az megszólal, a halottak feltámadnak a romlatlanságra, mi pedig elváltozunk. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 52)

  • A Lélek világosan állítja, hogy a végsõ idõkben némelyek elpártolnak a hittõl, megtévesztõ szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak. (Timóteusnak írt I. levél 4, 1)

  • ezekben a végsõ napokban Fiában szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, aki által az idõket is teremtette. (Zsidóknak írt levél 1, 2)

  • Egy másik csodálatos nagy jelet is láttam az égen: Hét angyalt, a hét végsõ csapás volt rájuk bízva - ezzel lesz teljessé az Isten haragja. (Jelenések könyve 15, 1)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina