Löydetty 8049 Tulokset: Szó
Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözõbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült. (Jelenések könyve 12, 13)
Az asszony azonban kapott két nagy sasszárnyat, hogy a pusztába repüljön, a rejtekhelyére, ahol majd a kígyótól távol egy évig, két évig és félévig táplálják. (Jelenések könyve 12, 14)
Erre a kígyó annyi vizet lövellt a szájából az asszony után, mint egy folyó, hogy elsodorja az ár. (Jelenések könyve 12, 15)
De a föld segített az asszonyon: megnyílt a mélye, és elnyelte a sárkány szájából kiáradó folyót. (Jelenések könyve 12, 16)
A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett. (Jelenések könyve 12, 17)
A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat elõtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak, amelyet a kard megsebzett, de felgyógyult. (Jelenések könyve 13, 14)
Hatalmat kapott, hogy lelket leheljen a vadállat szobrába, hogy megszólaljon a vadállat szobra, meg hogy megölje azokat, akik nem borulnak le a vadállat szobra elõtt. (Jelenések könyve 13, 15)
Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabszolgának jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát, (Jelenések könyve 13, 16)
Aztán szózatot hallottam az égbõl, mint nagy vizek zúgását vagy szörnyû mennydörgés robaját. A szózat, amelyet hallottam, emlékeztetett arra, ahogyan a hárfások pengetik hárfájukat. (Jelenések könyve 14, 2)
Ezek azok, akik asszonnyal nem szennyezték be magukat, szüzek maradtak és mindenüvé követték a Bárányt, bárhová ment. Õk a megváltottak az emberek közül, az Isten és a Bárány elsõ termése. (Jelenések könyve 14, 4)
Nagy szóval hirdette: "Féljétek az Istent és dicsõítsétek, mert eljött ítéletének órája! Boruljatok le az ég és a föld, a tenger és a vízforrások alkotója elõtt!" (Jelenések könyve 14, 7)
Egy harmadik angyal is megjelent, és nagy hangon így szólt: "Aki leborul a vadállat és képmása elõtt, és homlokán vagy karján viseli bélyegét, (Jelenések könyve 14, 9)
